Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)
138 Magánjog nek ellenében örökségéről lemondott. C. 4912/1902. C. 4837/1900. sz. Gr. VII. 323. 1. A lemondás nem akadályozza a szülőt abban, hogy lemondott leszármazója javára érvényesen végrendelkezzék. C. 1903 szeptember 24. 6921/1903. sz. Gr. VII. 324. 1. Gl. III. 464. 1. Az örökrész, illetve az erről lemondás fejében gyermekének adott értéket sem a szülő, sem ennek örököse vissza nem követelheti. C. 1891 nov. 25. 4169. sz. Gr. VII. 324. 1. A lemondás harmadik, az arra vonatkozó okirat kiállításában részt nem vett, de azt a lemondótól átvevő személy javára is érvényesen eszközöliető. Curia 1895 márczius 13. 212/1895. sz. Gr. VEI. 325. 1. Azzal, hoay gr. Gy. L. apai és anyai örökségéről még szülei életében lemondott, nem idegenitett el oly vagyont, mely a hitelezők kielégitésére szolgálhatott volna, mert gr. Gy. L.-nak szülei életében ezek vagyonához sem örökség, sem kötelesrész czimén igénye nem volt. C. r T. G. 588/1901. sz. Gr. VII. 325. 1. Állandóan követett jogszabály, hogy az örökségről való oly lemondás, melynek czélja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatálylyal nem bir. Cnria I. G. 250/1902. és 1898 május 6. I. G. 74. sz. Gr. VII. 325. Gl. III. 462. Hasonló: 3132/82. Az, aki a megnyilott örökségéről harmadik személy javára ellenérték nélkül lemond és ez által hitelezőit megkárosítja, a büntetőtörvény 414. §. I. pontjába ütköző bűncselekményben bűnös. A m. kir. C. 1903 november 4. 8951. sz. a. Gr. X. 68. L A közjegvzői okiraton alapuló öröklési igényről való lemondás érvényességéhez az 1876: XVI. t.-cz. 35. §-ában meghatározott alakszerűségek nem kivántatnak, erre elegendő a közjegyzői kiadványra vezetett lemondó nyilatkozat aláirása. C. 1905 szept. 19. 6647/1904. sz. a. Gr. XII. 253. 1. Az örökös öröklési igényéről még annak megnyílta előtt is érvényesen rendelkezhetik, arra nézve kielégi tést elfogadhat. C. 1905 október 11. 7197/1904. Gr. XII. 253. 1. Az örökségről való lemondásnak, hogy az joghatálylyal birjon, olyan határozottnak kell lennie, hogy ahhoz kétség semmi irányiban se férjen. C. 1905 nov. 14. 3050. sz. a. Gr. XII. 253. 1. A lemondás mindig szoros magyarázat lévén, az erre czélzó kifejezések jobban ki nem terjesztethetnek, mint amennyire a szavak vagy tettek terjednek. C. 1903 ápr. 26. 2534. sz. Gr. VII. 325. 1. Örökös elfogadó nyilatkozata előtt az optk. területén. C. 1898 jun. 21. 3300. sz. Gl. III. 459. 1. Az özvegy és kiskorú gyermekei fölött felügyeletet gyakorló árvaszék közt oly egyezség jött létre, mely szerint a vitássá nem vált öröklési jog egyedül és kizárólag az örökhagyó kiskorú gyermekeit illeti, felperest pedig csupán a hagyatéki vagyonra kiterjedő özvegyi haszonélvezeti jog illesse. Minthogy ezen egyezséget az özvegy az általa tudott végrendeleti örökösödési igénye daczára saját személyében kötötte meg, ő a jogérvényesen létrejött egyezséggel szemben örökösödési jogot érvényesíteni nem jogosult. C. 1904 november 15. 7450/903. sz. a. Gr. X. 67. 1. Az öröklési igény elévülése. Az öröklési jog, éppen ugy, mint minden más vagyonjogi igény, elévülésnek van alávetve. C. 1895 nov. 6. 6145. C. 1423/1899. C. 6835/1899. sz. Gr. VII. 326. 1. Az öröklési igény elévülése a kiskorú ellen is megkezdődhetik és tovább folyhat akkor, ha a kiskorúnak törvényes képviselője vagy gyámja volt. Ellenkező estben az elévülés szünetel a kiskorúság tartama alatt. C. 1903 május 5. 2292/1903. C. 242/1903. Gr. VII, 327, 1. és Gl. III. 43. 1.