Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

128 Magánjog Elmebetegek gondnokság alá helyezése iránti eljárásra illetékes bíróság alatt nem a locus originis, hanem a locus domicilii tekintetében illetékes bíróság értendő. C. 189. 1. febr. 6. 479. sz. Gr. VII. 286. 1. Gl. II. 14. 1. Oly esetben, midőn a gondnokság alá helyezés iránti eljárás az e tárgyban kibocsátott 3265/1881. sz. igazságügyminiszteri rendelet 35. §-a értelmében elmebetegség folytán hivatalból volt megindítva: a további eljárás megszüntetendő, ha az illető egyént a gondnokság alá helyezésnek kimondása előtt a gyógyintézetből elbocsátották; azonban az idézett rendelet 29. §-ában megnevezett személyeknek azon joga, hogy a gondnokság alá helyezést ezen esetben is kérjék, ezen megszüntetés által érintetlenül marad. C. 1893 márcz. 21. 918. sz. Gr. VII. 286. 1. Gl. I. 15. 1. A magát megértetni nem tudás nem képezi sem a gondnokság alá rendelés előfeltételét, sem az elmebetegség kizárólagos és egyedüli ismérvét, mert létezik az elmeháborodás számos oly neme, mely mellett a beteg esetleg kóros eszmemenetét teljesen megértetni képes, bancm a dolog természete szerint képezi a gondnokság alá belyezés előfeltételét azon siketnémákkal szemben, kik magukat jelekkel sem képesek megértetni, azaz különben józan akaratuknak érthető kifejezést semmiképpen sem tudnak adni. C. 1883 márcz. 27. 8732. sz. Gr. VII. 287. 1. Gl. I. 15. 1. Nem a vizsgálati fogságban levő, hanem egyedül a börtönbüntetésre Ítéltek számára és ezekre nézve is csak azon esetére rendelendő gondnok, ha a börtönbüntetésre itélt megbízottat nem rendelt. C. 1879 május 6. 7990. Gr. VII. 288. 1. Abból, hogy alperes ivásnak adta magát és hogy korcsmázik, egyéb adatok hiányában tékozlást még következtetni nem lehet. C. 1891 ápr. 29. 707. sz. Gr. VII. 288. 1. Gl. I. 16. 1. Gl. II. 1. 409. 1. Az orvosszakértőknek véleményével szemben is megállapítható, hogy a gondnokság alá helyeztetni szándékolt épelméjű. C. 1896 szept. 9. 4634/1896. sz. Gr. VII. 288. 1. Gl. I. 15. 1. Gl. II. 1. 408. 1. A lelki depresszió nem bizonyítja az elmegyengeséget. C. 1904 szept. 23. 5291/1903. Gr. X. 24. 1. Tékozlás miatti gondnokság alá helyezésre elegendők az illető oly költekezései és cselekményei, melyek a vagyonromlás előidézésére alkalmasak.' G. 1891 aug. 26. 5354. sz. Gr. VII. 288. 1. Ha a gondnokság alá helyezés idült alkoholismusból eredt iszákossági őrültség miatt lett kimondva s a beteg állapota annyira javult, hogy az elmebetegségnek semmiféle tünetei nem észlelhetők, a gondnokság mégsem szüntethető meg, ha a szakértői vélemény a javulást és az alkoholismus okozta őrültség tüneteinek elmaradását a jövőre nézve attól teszi függővé, ha a gondnokolt továbbra is gondos felügyelet alatt marad. Curia 1894 április 18. 3298/1894. sz. Gr. VII. 289. 1. Gl. I. 16. 1. Gl. II. 1. 408. 1. Felperesek sem azt nem bizonyították, hogy alperes vagyonának kezelésére, mint gyengeelméjü egyén, képtelen, sem pedig azt, hogy vagyonát pazarolná; a gondnokság alá helyezés egyedül alperesnek gyakori ittassága alapján el nem rendelhető, mert a részegeskedés egymagában a törvényben mint önálló gondnokság alá helyezési ok felemlítve nincsen. Kimondatott továbbá, hogy a jelen esetben alperes ez alapon már azért sem volna gondnokság alá helyezhető, mivel az is igazoltatott, hogy alperes már az italnak kis mértékben való élvezete mellett ittas lesz, ittasságából tehát arra, hogy az italra vagyoni viszonyaival arányban nem álló magas összeget költene, nem vonható jogszerű kövekeztetés. C. 1902 jul. 28. 5094/1902. sz. Gr. VII. 289.1. Gl. II. 1. 408. 1.