Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 123 difj csak tijabb férjhezmenetele 1 után tartozik. C. 1892. febr. 11. 7625/1891. Gr. VII. 274. Gl. II. 1. 414. 1. Ha az atya atyai hatalmától meg­fosztatott, a kiskorúak vagyoná­nak jövedelmére igényt nem tart­hat, még a megfosztás előtti időre sem. C. 1904. nov. 9. 5335. Gr. X. 23. 1. Oly ecetben, midőn az anya mint kiskorú gyermekeinek természetes és törvényes gyámja határozottan a kiskorúak nevében lépett terhes szerződésre, melyhez gyámhatósági jóváhagyás szükséges, ily jóváha­gyás hiányában a szerződésből kö­telezettség nem származik sem a kiskorúakra, sem az anyára nézve. C. 1886. január 15. 5770/1885. Gr. VII. 274. Minden oly esetben, mikor a gyám 2 vámolt ja tőkepénzét felvenni szán­dékozik, e czélból a gyámhatóság jóváhagyását kikérni köteles; en­nélfogva. >a törvény most idézett rendelkezésénél fogva tehát a gyá­moltak tőkepénzének felvételére nem jogosult gyámnak ahhoz sem lehet joga, hogy a pénz felvételé­vel mást megbízhasson; ha pedig ezt mégis tette, ugy e cselekmé­nyének következményei a gyámol­tak terhére semmikép sem esnek. C. 1895. okt. 22. 4337/95. sz. Gr. VII. 274. 1. Gl. II. 1. 431. 1. Sem a gyámügyi, sem más törvény­ben nincs kimondva az, hogy oly estekben, midőn a gyámhatóság a gyám számadásait megvizsgálván, az ellen már marasztaló határoza­tot hozott, a követelés megitélése, illetőleg béhajtása iránt a birói jogsegély igénybe nem vehető. Ehhez képest az a körülmény, hogy ezen per tárgyának kérdé­sé' en az árvaszék saját hatásköré­ben már döntött, esetleg csak a perköltség megítélésénél jöhet, te­kintetbe.'C. 1901. febr 7. 143. Gr. 275. 1. Midőn a gyám gyámoltjának vagyo­nát kezeli s az ezen vagyont ter­helő adósságot kifizeti, vélelme­zendő, hogy az adósságot nem maga, hanem gyámoltja vagyoná­ból kifizette. T. 1391/1876. Gr. VII. 275. 1. A gyám az általa e minőségben köl­csönadott pénzekre nézve csak azon esetben bir személyes kere­seti joggal, ha igazolja, hogy azon pénzekkel a gyámhatóságnak be­számolt és a hiányt saját vagyo­nából pótolta. C. 1880. márczius 8. 1702. Gr. VII. 275. 1. A kiskorú gyermek javára kiállított kötelezvényre saját pénzéből adott kölcsönt az atya gyámhatósági jóváhagyás nélkül nyugtázhatja. C. 1901. szept. 21. 3396/903. Gr. X. 22. 1. A természetes és törvényes gyám az általa képviselt kiskorura örökség­képen szállott hagyaték ellen, mely a leltár szerint adósságokkal tul van terhelve, a gyámíbatóság elő­zetes beleegyezése nélkül csődöt kérhet. Bp. tábla 1904 június 4. 3792/903. Gr. X. 22. 1. A gyámot csak azon behajthatatlanná vált követelések behajtása vagy biz­tosításának elmulasztása miatt ter­heli vagyoni felelősség, melyekről bebizonyittatik, hogy azok akkor, midőn a gyám a gvámságot átvette, behajthatók voltak. T. 5863/1878. Azonos: C. 1890 június 7. 6881. Gr. VII. 276. 1. Gl. 1. II. 434. 1. Ha a kiskorú részére, annak va­gyona kezelésére gondnok rendel­tetik a gyám mellett, az a kisko­rut csak a vagyonkezeléssel kap­csolatos ügyekben képviselheti, mig egyéb ügvekben a gyám. C. 1885. máj. 6. 2930. sz. Gr. VII. 276. 1. Gl. II. 1. 146. A nagykorúvá lett gyámolt gyámját felhívási per utján számadástételre felhívhatja és nem köteles előbb a gyámhatóság intézkedését a szám­adás előterjesztése végett bevárni. C. 1889. július 5. 1158. Gr. VII. 276. 1. Gl. II. 1. 427. 1. A gyámhatóság részéről a gyám számadásai tekintetében történt mulasztás a gyámolt jogaira Ihát-

Next

/
Thumbnails
Contents