Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

2 Magánjog egyszersmind azt is, hogy a születésről szóló jelentés a valóságnak •megfelel. Az anyakönyvi kivonat a törvényes házasságból származásra bizonyítékot nem képez; ezt nem az anyakönyvi bejegyzés, hanem a törvény és törvényes jogszokás határozza meg. C. 1884. decz. 16. 5169. Gl. I. 9. Gr. VII. 9. Azonos határozat C. 1891. május 26. 8670. Gr. VII. 10. C. 1879. február 7. 1396. Gr. VII. 11. 10. A született gyermek száma, nem tanukkal, hanem szabályszerű családi értesítővel igazolandó. C. 1894. október 21. 5672. Gr. VII. 12. 11. A születésekre vonatkozó alapbejegyzéseknek megváltoztatását tárgyazó birói határozatok azon lelkészszel ia közlendők, ki az alapfeljegyzésre vonatkozó anyakönyveket kezeli. C. 1897. decz. 21. 2007. Az 1895. szept. végével lezárni rendelt felekezeti anyakönyvbe történt bejegyzések kiigazítására az 1894. évi XXXIII. t.-cz. 76. §-a második bekezdése értelmében a kir. járásbíróság és nem a püspöki szentszék bir hatáskörrel. A szentszéknek ezen időpont után kelt az a határozata, amelylyel az utóházasság általi törvényesitést megállapította s ennek az anyakönyvbe bejegyzését elrendelte, valamint az ez ügyben eszközlött tanúkihallgatás, mint a perrendnek meg nem felelő: alkalmas perbeli bizonyítéknak nem tekinthető. C. 1904. nov. 8. 6810. Gr. X. 18. eset. 12. Az a kérdés, hogy az önképviseletre nem jogosított ügyfelek a perben törvényesen képviselve vannak-e, hivatalból vizsgálandó. C. 1896. márcz. 17. I. G. 185/95. Gl. I. 11. Gr. VII. 14. Tulajdonképen az alaki jogba tartozó jogeset. 13. Az atya életében, ha csak atyai hatalmától törvényes uton meg nem fosztatik, csakis ez jogosult törvényes kiskorú gyermekei képviseletére. B. 1899. decz. 28. I. G. 312/99. Gl. I. 12. Gr. VII. 15. T. IV. 213. 1. A törvénytelen gyermek anyja jogosítva lévén a törvénytelen gyermeke részére tartásdijat követelni, ha maga az anya is kiskorú, ugyanez a perben a saját természetes és törvényes gyámja által törvényesen van kénviselve. C. 1901. január 19. I. G. 554/900. Gl. I. 13. Gr. VII. 16. 15. Kiskorúságban kiadott okirat is érvényesnek tekintendő, ha az illető fél nagykorúságának elérte után oly tényeket vitt végbe, melyek az emiitett okirat érvényének elismerésére engednek következtetni. Lfi. 1876. decz. 8. 6198. Gl. I. 14. Df. E. f. XVII. 42. Ma is érvényben levő joggyakorlat. E kérdést érinti C. 1889. decz. 28. 4306. Gl. I. 17. Gr. VII. 20. Gr. VIII. 624. Hasonló határozat C. 1892. nov. 18. 1477. Gr. VII. 19. B. 1897. május 7. I. G. 67. Gl. I. 21. T. I. 467. 1. 16. Azon körülmény, hogy a kiskorú az általa kötött, érvénytelen szerződést nagykorúsága elértével vissza nem vonja, az ügyletet érvényessé nem teszi. C. 7348/84. Gl. I. 15. Gr. VII. 23. Az ily ügyletre vonatkozó visszavonási kötelezettség nem más, mint a régi jognak téves maradványa. 17. A jogi cselekvőképpsséggel nem bíró kiskorú is felelős azon tartozásokért, amelyek életfentartási szükségletek fedezéséből erednek; tehát lakbértartozásáért is felelős, minthogy a lakás az életfentartási szükségletek közé tartozik. C. 1885. ápr. 23. 7252/84. Gl. I. 16. Gr. VII. 24. Gr. VIII. 622. Kiskorúak felelősek a nekik adott lakás és élelem egyenértékeért. C. 1904. nov. 22. I. G. 319. Gr. XI. 332. 1. 18. Életszükségletek megszerzése végett a kiskorú is érvénynyel szerződhetik. N. 1897. máius 20. G. 15. Gl. I. 22. Gr. VII. 27. T. II. 684.1. A serdült korban levő kiskorúnak azon ügylete, melylyel életszükségleteihez tartozó női fehér- és ruhanemüeket, kelengye- és kiházasitási, lakberendezési tárgyakat vagyoni viszonyaihoz mérten nem túlságos mennyiségben és értékben vásárol, a gyám beleegyezése nélkül is érvényes. C. 1905. május 2. 306/904.