Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

118 Magánjog Kétségtelen ugyan, hogy az anyának lemondó nyilatkozata a törvénytelen gyermeknek a természetes apjával szemben való igényét nem érintheti, azonban ezt az igényt a lemondó anya saját személyében nem, hanem csak az illető gyámhatóság részéről kinevezendő gondnok érvénvesitheti. C. 1006 február 17. I. G. 480/005. sz. Gr. XIII. 202, 1. Az állandóan követett birósági gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a törvénytelen gyermek nemzőjének az vélelmezendő s ennek következtében a gvermek tartására is az kötelezendő, aki a gyermek anyjával a gvermek születésétől visszafelé számítva 182-nél nem kevesebb és 300-nál nem több napon belül nemileg közösült — mindenkor beszámítva a közösülés és születés napját is. Ez a válelem olyan kizárólagos jellegű, mely ellenbizonyítást nem tür és ebből kifolyóan nem foghat helyt annak bizonyitása, hogy a fogamzási időn belül a terhesség mely határozott időpontban vette kezdetét. C. Ü005 deczember 1. I. G. 202. sz. Gr. XIII. 202. 1. A házasság 1808 február 20-án köttetvén, az 1807 szeptember 12-én született gyermek, -— arra való figyelemmel, hogy megfelelő módon történt törvényesítése igazolva nincsen, törvényes születésűnek nem mondható ugyan, de tekintettel a születési anyakönyvi kivonatban foglalt ama bejegyzésre, mely szerint a születést az alp. jelentve be, a gyermeket magáénak ismerte el és ez alapon mint természetes atya, ő lett ugyanabba bejegyezve, — tényként állapitható meg, hogy a gyermek a felek közös gyermeke, kinek elhelyezése és tartása iránt a biróság az 1804:XXXI. t.-cz. 05. és 06. §§. rendelkezése értelmében intézkedni tartozik. C. 1006 május 1. 140. sz. Gr. XIII. 202. 1. Felp. ós alp. között a törvénytelen gvermek tartása tekintetében egyezség jővén létre, felp. a kapott ellenérték fejében alp. irányában a saját személyében minden további igényéről lemondott, azt pedig, hogy emez Írásban is becsatolt egyezségtől eltérően alp. macát szóbelileg még külön a gyermek eltartására is kötelezte volna, a felebbezési biróság téves megállapítása szerint felp. nem bizonyította; igaz ugyan, hogy az ily egyezség gyámhatósági jóváhagyás hiányában magának a gyermeknek tartási igényét nem érintheti, azt azonban az anya mint saját tényét, hacsak a mcgtámadhatás egyéb feltételei fenn nem forognak, megtámadni nem jogosult. C. 1006 január 27. I. G. 424/1005. sz. Gr. XIII. 203. 1. Az optkv. 170. §-a szerint a szülők a törvénytelen születésű gyermek tartása, nevelése és ellátása iránt, a gyermek jogainak csorbitása nélkül, szabadon egyezkedvén és a törvénytelen gyermek tartási dijának követelhetése az anya igényét képezvén, az anya, amint azt még kiskorúsága esetén is minden gyámhatósági jóváhagyás nélkül perrel érvényesítheti, épp UÍ»V arról gyámhatósági jóváhagyás nélkül joghatályosan le is mondhat és ily lemondás esetén a maga személyében ezt az igényét nem érvényesítheti. C. 1006 márczius 8. G. 543/1005. sz. U. o. Törvénytelen gyermek keresetképességének időpontja az anyának a fogamzáskor birt társadalmi állásához képest különböző. C. 1005 nov. 11. G. 376. Gr. XIII. 203. 1. A természetes apa vagyoni, személyi és egyéb viszonyaiban beállott előnyös változás egymagában véve a törvénytelen gyermek javára megítélt tartásdíjnak felemelésére jogos okul nem szolgálhat. Curia 1006. ápr. 10. LG, 647/005. Gr. XIII. 204. 1. Gl. XI. 302. 1. Törvénytelen gyermek tartásdija az