Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 01 részesülnek. Lfi. 1879. május 18. 4505. Gr. VII. 231. 1. A házasságon kivül született gyer­meknek utólagos házasság által való törvényesitését nem matra a szülőknek a házasságra lépésben nyilatkozó ténye állapítja mee. ha­nem ennek a megállapítására szük­séges az is, hogy a szülök a gyer­mek fogamzása idejében egymás­sal közösültek légyen. C. 1899. máj. 2. 1271. Gr. VII. 231. 1. Gl. II. 1. 332. 1. Egymagában abból a körülményből, hogy a törvénytelen gyermek anyja a gyermek születése után férjhez ment, a férjnek erre vo­natkozó kifejezett akaratkijelen­tése nélkül a törvénytelen gyer­meknek utóházasság által való törvényesítése be nem következik. Curia 1904. szept. 23. G. 174. Gr. X. 19. Az utólagos házasság által törvénye­sített gyermekek öröklés tekinteté­ben a törvényes gyermekekkel egyenlő jogokkal birnak, s ez a jog kiterjed nemcsak a szülök, hanem ezeknek jogán az oldalrokonok után való öröklésre is. C. 1904. jun. 7. 8206/903. Gr. X. 20. Törvénytelen gyermek tartása iránt hozott ítélet hatálya megszűnik, ha a gyermek utóházasság által törvényesíttetik. C. 1904. ápr. 29. I. G. 408/903. Gr. XI. 331. 1. Törvénytelen szármizás. Törvényesi­tés utóházasság által. C. 1904. okt. 25. 3770. Gr. XI. 316. 1. Utóházasság által való törvényesités vitássá tétele. A törvénytelen le­származás megtagadása. Bizonyí­tás felekezeti anyakönyvekkel. 0. 1904. nov. 8. 6810. Gr. XI. 318. 1. Ugyanezen eset Gr. X. 11. 1. Az utólagos házassággal törvényesí­tett gyermek már az utólagos há­zasság ténye által a családi köte­lékbe lép, miért is örökösödési jo­gának érvényesítése végett a szü­letési anyakönyv utólagos kiigazí­tása nem szükséges. C. 1906. jan. 23. 2431/904. Gr. XIII. 288. 1. Az utólagos házasság által törvénye­sített gyermek a házasság tartama alatt született törvényes gyermek­kel rendszerint egyenlő öröklési joggal bir. C. 1902. szept. 25. 2566. Gl. II. 1. 332. 1. Örökbefogadás. Ha az örökbefogadási szerződés fel­tételhez van kötve, s a feltétel nem­teljesitése miatt kéretik felbon­tása, az, ki ez okból a szerződést megszüntetni kéri, azt, hogy a fel­tétel nem teljesíttetett, 'bizonyítani tartozik. C. 1879. márcz. 4. 156. „ Gr. VII. 231. 1. Örökbefogadási sze.-zödés érvényéhez kormányszéki jóváhagyás nem igé­nyeltetik; de ha íz örökbefogadott kiskorú, gyámhatósági jóváhagyás kívántatik. C. 1874. jul. 28. 6307. Gr. VII. 231. 1. Nagykorúnak örökbefogadásánál az örökbefogadtatásból folyó törvé­nyes örökösödés jogezimére, az irányadóul szolgáló hazai törvé­nyeink értelmében, elégséges az örökösödési szerződés létrejöttének igazolása. C. 1882. jan. 25. 8066. Gr. VII. 231. 1. Az örökbefogadás az örökbefogadott és az ő vérrokonai közötti törvé­nyes örökösödési kapcsolaton vál­tozást nem tesz. C. 1888. decz. 11. 2242. Gr. VII. 232. Az örökbefogadott gyermekek örök­befogadó szülőik itán a törvényes leszármazókkal egyenlő módon örö­kölnek: következosképen mind az az érték, amit egyik vagy másik örökbefogadott gyermek örökbefo­gadó szüleitől ezeknek életében ka­pott, törvényes örökösödése eseté­ben örökösödési részébe épen ugy betudandó, mint a törvényes le­származóknál. C. 1898. ápr. 13. 2201. Gr. VII. 232, 1. Az örökbefogadott gyermek oldalro­konság alapján törvényes örökösö­désre igénynyel nem bir, hanem öröklési joga csak arra a vagyonra terjed ki, amely az örökbefogadó szülők hagyatékához tartozik. C. 1893. okt. 19. 2074. Gr. VII. 232. 1. Az örökbefogadó szülők végrendele­tét az örökbefogadott gyermek

Next

/
Thumbnails
Contents