Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási T. 1895. máj. 22. G. 11. sz.' Gl. VII. 444. M. testvérek czég az őt, mint bérbeadót, bérkövetelése erejéig illető törvényes zálogjogot az akikor még a bérleti helyiségben talált ingókra birói végrehajtás utján érvényesítvén, ezen zálogjoga minden más, habár korább foglaltató, de törvényes zálogjoggal nem biró hitelezővel szemben elsőbbséggel bir. Ez a jog, miután arról kifejezetten le nem mondott, nem szűnt meg annál a körülménynél fogva sem, hogy az ingók a törvényes zálogjog érvényesítése után a bérelt helyiségből elszállíttattak s más helyen lettek elárverezve. 1889. jun. 29.. 61.314. C. 1889. jun. 27. 3218. Azonos: Curia 1896. jul. 23. 3822. sz. azzal, hogy a bérbeadó a fenforgó esetben a kérdéses ingókat végrehajtásilag összeiratta még abban az időben, amikor azok az ő házában találtattak s ez által a végrehajtási törv. 72. §-án alapuló' törvényes zálogjogát érvényesítette és ennélfogva az a körülmény, hogy ezek az ingók utóbb az ő tudta és beleegyezése nélkül tiltott módon más házba szállíttattak, törvényes zálogjogát és az ezen alapuló elsőbbségi jogát annál kevésbbé érintheti. Azonos továbbá Bpesti T. 1898. ápr. 15. I. G. 51. sz. Gl. VII. 445. A haszonbérbeadót megillető törvényes zálogjognál fogva felp. jogosítva volt ugyan az alp.-t a bérleményen volt termények elhordásában megakadályozni mindaddig, mig az a hátralékos haszonbért meg nem fizette; de ezt a jogát felp. csak a törvényes eszközök igénybevételével gyakorolhatta és igy, 'tekintve azt, hogy az alp. terményei részben nem voltak eltarthatok, részben kellő gondozás nélkül romlásnak voltak kitéve, a felp. tartozott volna idejekorán birói segély igénybevétele mellett vagy zárgondnoki kezelést, vagy a romláseljárás 72. 59 nak kitett terményeknek árverés utján való értékesítését a törvény által rendelt módon kieszközölni. A felp. ezt megtenni elmulasztotta és e helyett a felebbezési bíróság ténybeli megállapítása szerint az alp.-t a községi elöljáró utján hozzá intézett tilalom utján a termények elhordásában meggátolta, minek következménye az volt, hogy az el nem tartható termények nagy része nem értékesittetvén, a haszonbérlet területén tönkre ment. Felp. az ezzel a mulasztásával, illetve eljárásával az alp.-nek okozott kárért kétségtelenül felelős. D. 1898. jun. 20. G. 31. A Bpesti T. 1901. márcz. 14. I. G. 41. sz. a. a bérbeadót kártérítésre kötelezte, mert bérkövetelésének biztosítása végett az önsegélyt a törvény által megengedett mértéken felül vette igénybe; 1901. ápr. 26. I. G. 25. sz. a. pedig a bérbeadóit kártérítésre kötelezte, mert ez nem volt jogosítva a törvényes zálogjog alapján visszatartott ingót a tulajdonos hozzájárulása nélkül birói közreműködés mellőzésével magánúton eladni. — A Curia 1884. decz. 24. 5567. sz. a. helybenhagyta a Bpesti T.-nak ama ítéletét, mely a bérbeadót kártérítésre kötelezte, mivel a birói árverésen eladott ingókat követelésének fedezésére visszatartotta, és az árverési vevőnek megtagadta a kérdéses tárgyaknák kiadatását. Gl. VII. 446. Az 1881 :LX. t.-cz. 72. §-a szerint a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig törvényes zálogjog illeti s félévi bérösszeg erejéig érvényesíthető a törvényes zálogjog akár a már lejárt, akár a legközelebb lejárandó részletekre nézve. B. 1902. máj. 14. 3299/901. Gl. VII. 447. A törvényes zálogjoggal terhelt ingóknak adásvétele esetében, a bérbeadó által érvényesített házbérkövetelés megmaradván az eladó bérlő személyes tartozása, ő a vevőnek a megvett ingóknak