Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 72. §. 57 ban forgó pénzösszeg is ingóság, erre is kiterjed a zálogjog. C. 1895. okt. 11. 7394. Gl. VII. 426. Az 1881 :LX. t.-cz. 72. §-a érteimélben a háztulajdonost törvényes zálogjog csupán a bérelt helyiségben található ingókra illeti meg, nem érvényesítheti azt azonban letétben levő olyan ingókra vagy készpénzre, melyek törvényes zálogjogának érvényesítését megelőzően, más harmadik személyek javára teljesített foglalás következtében helyeztetvén birói letétbe, törvényes zálogjogának érvényesítése idejében a bérelt helyiségben nem találtatnak. C. 1894. decz. 29. 10.122. Azonos: Bpesti T. 1892. jan. 19. 28.960/91. sz. Gl. VII. 427. 428. A végrehajtási tv. 72. §-a a bérbeadó törvényes zálogjogát kifejezetten esak a bérösszeg erejéig terjesztvén ki, a bérösszeg iránt folytatott per költségei a törvényes zálogjogot megillető előnyben nem részesíthetők; és a végrehajtási törvény 119. §-a utolsó bekezdésében) foglalt rendelkezésből, is, mely szerint a törvényes zálogjoggal biró követelés valódiságának megtámadása esetén a megfelelő összeg helyezendő birói letétbe, az következtethető, hogy csak a bérösszeg járulékok nélkül képez előnyös tételt, amennyiben, ha peruton érvényeisiti is követelését, csak az az összeg fog részére kifizettetni időközi kincstári (letéti) kamataival együtt, mely a követelés erejéig javára birói letétbe helyeztetett. 1888. szept. 20. 6642. Azonos: Curia 1891. szept. 5. 5581., 1895. okt. 25. 8311. sz. — Ellenkezően határozott a Curia 1882. márcz. 22. 234., 1897. okt. 8. 4224., 1903. febr. 13. 7962. és 1903. ápr. 17. 1357. sz. .a. kimondván, hogy a bérbeadó törvényes zálogjoga nemcsak a tőkére és kamataira, hanem a behajtási költségekre is kiterjed. Viszont a Curia 1897. november 11, 489Q. sz. kimondta, hogy a 72. §-nak az az intézkedése, mely szerint a bérbeadót félévi bérösszeg erejéig törvényes zálogjog illeti meg, a tőke után megítélt 3 évi kamatra is kiterjed; ellenben a követelés érvényesítésével felmerült költségek már nem képezvén a követelés törvényes növedckét, arra a szigorú magyarázatot igénylő ama törvényhely, kifejezett rendelkezés hiányában, nem alkalmazható. — A Kolozsvári T. 1896. febr. 27. 475. sz. a. a behajtási költségnek nem adta meg a törvényes zálogjogot megillető elsőbbséget. Gl. VII. 429. Törvényes zálogjog csakis félévi lakbértőke és annak gyümölcse erejéig, vagyis a kamatok erejéig áll fenn: költségekre törvényes / zálogjog alkalmazását a törvény értelmében nem nyer. B. 1891. máj. 20. 11.368. Azonos: Bpesti T. 1895. jun. 21. 3590. sz. Gl. VII 430. ügy a kamat, valamint a követelés behajtása körül felmerült költség is a házbérkövetelés járulékát képezik, már pedig a követelés jogi minősége sorrend szerint kiterjed a követelés járulékaira is. B. 1893. okt. 11. 8752. Gl. VII. 431. Az ingóságok, melyekre a bérbeadót törvényes zálogjog illeti, nem szükséges, hogy a bérlőnek tulajdonát képezzék, hanem kiterjed a bérbeadónak törvényes zálogjoga nemcsak a bérlőt, hanem az albérlőt illető vagy harmadik személy által ezek bármelyikére bízott és bérelt helyiségekben talált ingókra i& B. 1899. máj. 17. 1590. sz. A Curia 1900. okt. 25. 5010. sz. a. helybenhagyta a Budapesti T.-nak 1900. máj. 25. 3158. sz. a. kelt határozatát, mely szerint a bérbeadót megillető törvényes zálogjog a dolog természete szerint nemcsak az albérelt helyiségben levő ingókra, hanem az albérösszegre is kiterjed. Gl. VII. 432. Az a szolgáltatás, amivel az al-