Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
44 Végrehajtási hogy az igényelt ingót kizáróan reászállottak. öuria 1905. márcz. 17. 602/904. Gl. XII. 1574. A czég nem egyéb, mint a kereskedőnek kereskedelmi neve, mely alatt üzletét folytatja s igy egyéni czég esetében, ha annak tulajdonosa valamely fizikai személy, a czége ellen (hozott birói itélet az illető személy ellenében nemcsak kereskedelmi nevére, hanem polgári nevére való tekintettel is hatályos, aminek szükségképeni következménye, hogy a fizikai személy, mint czégtulajdonos ellen folytatott periben hozott itélet alapján kieflégitési végrehajtásnak van helye nemcsak az illető fizikai személy kereskedelmi neve alatt, hanem polgári neve alatt található és végrehajtás alá vonható vagyonára is s igy a czég ellen elrendelt végrehajtás foganatosítható a perbeidézett czégtulajdonos magánvagyonára is, a nélkül, hogy külön kiterjesztő végzéssel a végrehajtást a czéftulajdonos magánjogi vagyonára is elrendelni vagy kiterjeszteni kellene. Budapesti T. 1907. jun, 18. 5942. Gl. XIV. 1234. A kiadói és tulajdoni jog nem lévén olyan, amely kizárólag és eüválaszthatlanul egy bizonyos személyhez van kötve, oly jognál? tekintendő, amely értékesíthető,, elidegeníthető, mint ilyen pedig a forgalom tárgyát képezvén, végrehajtás alá is vonható. Budapesti tábla 1904. movember 30. 10.873/904. Gr. X. 956. Az 1881. évi LX. t.-cz. 48. §-ában foglalt jogszabály szerint a végrehajtást szenvedőnek biríllalatában levő ingóságok, ha a végrehajtást szenvedő abban az üzletben, ahol az eljárás foganatosíttatott, az áruk elárusitásával foglalkozott — feltétlenül lefoglalhatok. Debreezeni tábla 1904. deczember 21. 4930. Gr. X. 957. Ha a társas üzlet tényleges biríllalatában a czégjegyzésre egyedül jogosított végrehajtást szenvedő találna tik és a foglalás ellen is egyedül eljárás 48. §. ő tiltakozik: az 1881 :LX. t-cz. 48. §-a értelmében ebdbn az üzletben talált ingóságok feltétlenül lefoglalhatok. Szabálytalan tehát a kiküldöttnek az dzletben talált ingóságok összeírását megtagadó s a végrehajtást csupán végrehajtást szenvedőnek a czégtől járó fizetésiére, jutalékára, haszonrészére és a társasági szerződés alapján járó minden egyéb követelésére foganatosító eljárás. Jogt. ma°\ II. 189. Abból, hogy a közadós a csődtömeghez tartozó vagyon felett a csődnyitás joghatályának kezdetétől elveszti kezelési és rendelkezési jogát, (csődtörv. 3. §.), következik, hogy a csődtömeghez tartozó dolgokat közadós nejének tartozása miatt akkor sem lehet lefoglalni, ha a foglalást a közadós, amint ez a jelen esetben is történt, nem ellenezte. Boesti T. 1904. június 10. 5082. Gr. X. 958. Cselédszerzők óvadéka le nem foglalható. Keresk. min. 1904. deczember 29. 85/904. sz. a. Gr. X. 959. A varrógép is szükséges és az 1881. évi LX. t.-cz. 51. §. n) pontja alá tartozó munkaszernek tekintendő, nem pedig olyannak, amely csak a munkaképesség fokozása s a gyári munkával való versenyképesség előmozditására szolgálnak. Kassai kir. Ítélőtábla 2633/904. P. Gr. X. 960. Tisztviselő fizetése csak az esetben foglalható le, ha a végrehajtás arra kifejezetten el van rendelve. A debreezeni kir. Ítélőtábla 4256/903. P. Gr. X. 961. A végrehajtást szenvedő fizetése a foglalás idején 1400 K. fizetésből és 600 K. helyettesítési pótlékból állott. Időközben a pótlék beszüntettetett s igy fizetése oly összegre csökkent, amely az 1881: LX. t.-cz. 54. §-a értelmében a foglalás alól mentes volt. Utóbb az illető fizetése újra 2000 K-ra emelkedett. Kimondatott, hogy a hitelező zálogjoga a pótlék beszüntetése következtében nem szűnt meg, hanem csak szünetelt azon napig, amikor végrehajtást szenvedett újra oly fizetéshez