Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatás: d birósag joggyakorlata 467 állónak, miért is az a tény, hogy a községi biró és a községi pénz­tárnok nejei nővérek, az 188G: XXII. t.-cz. 74. §-a c) pontjában összeférhetetlenségi viszonyt meg nem állapítja. 2357/1903. K. sz. Gr. X. 473. Rendezett tanácsú városi és községi árvaszék ülnökének nem kell jog­tudományi államvizsgával birni, hanem az egyszerű jogvégzettség is elegendő. 4434/1903. K. sz. Gr. X. 474. ISÍem létezik oly törvény, vagy jog­szabály, mely a városi ügyész és a városi' árvaszéki ülnök között fennálló közeli rokonságot a meg­választhatás, vagy az együttes hi­vatalos ténykedés tiltó akadályul jelölné meg. 420/1903. K. sz. Gr. X. 474. A községi kéményseprő és az éjjeli őrök fizetésének költségei a bel­rendőrségi és közbiztonsági költsé­gek körébe tartoznak. 3254/1904. K. sz. Gr. X. 474. Községi 'pótadó és iparkamarai ille­ték visszatérítése esetében kamat­térítésnek csupán akkor volna helye, ha kamat fizetését törvény vagy törvényerejű szabály kifeje­zetten rendelné. 4652/1903. K. sz. Gr. X. 475. Igaz ugyan, hogy a székesfővárosi átiratási és engedelmi dij a kincs­tári illeték pótlékának természe­tével bír és ezért rendszerint csak akkor és annyiban követelhető, ahol és amennyiben kincstári il­leték kiszabásának helye van; ez azonban nem lehet akadálya an­nak, hogy — ha tévesen a kincs­tári illeték nem azon összeg után szabatott ki, amely után törvény­szerűen járna — a fővárosi átira­tási és engedelmi dij kivetésének alapjául az az összeg vétessék, amelynek alapján a kincstári il­leték kiszabandó volt volna. 3391/1903. K. sz. Gr. X. 475. Az a körülmény egymagában, hogy a kincstári átiratási illeték jog­erőre még nem emelkedett, nem képezheti indokát a járulékos ter­mészetű városi átiratási dij tör­lésének. 2997/1902. K. sz. Gr. X. 475. A kivetési alap hiányára fektetett felszólamlás a kincstári illetéknél ós következésképpen a kincstári illetékkel szemben járulékos ter­mészetű városi átiratási dijnál is az elévülési időn belül bármikor és ismételten is érvényesithető. 4125/1903. K. sz. Gr. X. 476. Ideiglenes házadómentességnek a községi adó alóli mentesség rend­szerint nem következménye, ellen­ben az ideiglenes földadómentes­ség esetében községi adó kiveté­sének helye nincsen. 851/1904. K. sz. Gr. X. 476. Rendezett tanácsú városok jegyzői községi pótadómentességre igényt nem tarthatnak. 1334/1903. K. sz. r Gr. X. 476. Állandó , házadómentességben része­sülő házak után községi adó ki nem vethető. 582/1904. K. sz. Gr. X. 477. Amennyiben a község kiadásai a köz­ség törzsvagyonának jövedelmei­ből nem fedezhetők, a belrendőr­ségi és a közbiztonságra vonatkozó kiadások, az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-a^ értelmében, az e szakasz negyedik bekezdésében meghatáro­zott állami egyenes adók alapján kivetett községi adóval fedezendők lévén, ezek a kiadások az idézett törvény rendelkezésétől eltérő mó­don, pl. a házbirtokosokra és bér­lőkre kivetett külön hozzájárulás utján nem fedezhetők. 2269/1904. K. sz. Gr. X. 477. A községek általános közigazgatási kiadásainak fedezésénél az önálló puszták birtokosaira is csupán a kiadások ama részének fedezésére vethető ki pótadó, amely a köz­ségek törzsvagyonának jövedelmé­ből már nem fedezhető. 4134/1904. K. sz. Gr. X. 478. A községi jegyzőket megillető köz­ségi pótadómentesség a rendszere­sített állásban levő községi segéd­jegyzőkre is kiterjed. 3638/1904. K. sz. Gr. X. 478. Magyar honos bármily ideig lakha­tik valamely községben a nélkül, 30*

Next

/
Thumbnails
Contents