Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A m. kir. közigazgatási biröság joggyakorlata 449 K. sz. 1897. decz. 21. Gr. V, 325. Gl. X. 292. Olyan 'községekben, ahol a .képviselőtestületi tagok választása kerületenként történik, a póttagok választása is kerületenként és pedig az illető kerületiben választandó képviselők számához képest eszközlendő s igy az üresedésben lévő helyet az a póttag foglalhatja el, aki az illető kerületben nyert legtöbb szavazatot, nem pedig az a póttag, akire valamennyi kerületet tekintetbe véve esett a legtöbb szavazat. 1551. K. sz. 1903. jun. 2. Gr. 326. Gl. X. 390. Az a körülmény egymagában, hogy valaki a Községi választók névjegyzékébe felvéve nincsen, az illetőt községi képviselővé való megválaszthatóságától meg nem fosztja. 2717. K. sz. 1899. . decz. 20. Gr. V. 326. Birói ítélettel hivatalvesztésre itélt egyén községi képviselőtestületi taggá megválasztható, miután hivatalvesztésre szóló ítélet a politikai jogok gyakorlásától meg nem foszt. 58. K. sz. 1897. ápr. 13. Gr. V. 327. Gl. X. 293. Az 1886 :XXI1. t.-cz. 34- §-ában felsorolt s az idézett törvény 40. és 37. §§-ba felvetteknél szigorúbb kizárási okok csupán a községi képviselőtestület választás alá nem eső tagjaira vonatkoznak, mig ellenben a választott tagokra nézve fennálló kizárási eseteket illetőleg az idézett 40. és 37. §§-ok a mérvadók. 1826. K. sz. Í89S. febr. 3. Gr. V. 327. Gl. X. 291. A községiben fekvő vagyona után adót fizető természetes -személy, ha ott nem lakik is, csupán ez utóbbi körülmény miatt a községi választói jogosultságból nem zárható ki 3203. K. sz. 1902. decz. 9. Gr. V. 323. 1. Gl. X. 290 Ha választott városi képviselőtestületi tag állásánál fogva szavazati joggal biró elöljáróvá megválasztatik, de ezen választás utóbb megsemmisíttetik, ugy az illető Taíics-Sándor: Döntvények IV. egyénnek választott városi képviselőtestületi tagsági joga érintetlen maradinak tekintendő. 1542K. sz. 1898. szeptember 21. Gr. V. 328. 1. Gl. X. 291. A fiumei községi választók névjegyzékébe való felvételi jogosultság a fiumei községi illetőség birásának feltételéhez kötve nincsen249. K. sz. 1898. márcz. 8. Gr. V. 329. Gl. X. 290. Az a körülmény egymagában, hogy a községi fogyasztási szövetkezetben, melynek részére a korcsma engedélyezése kéretett, a képviselőtestület egyes tagjai üzletrészekkel birnak, erre az engedélyezésre vonatkozólag még az 1886:XXII. t-cz. 57. §-ának utolsó bekezdésében körülirt közvetlen érdekeltséget meg nem állapit. 2190. K. sz. 1901. szeptember 10. Gr. V. 330. 1. Gl. X. 294. Nincsen olyan törvényes rendelkezés, melynek alapján a tényleg pénztárnoki teendőket végző adószedőt a község a törvényben előirt alakszerűségek betartásával alkotott szabályrendeletben a képviselőtestületi ülésen szavazattal biró elöljárók közé fel ne vehetné. 479. sz. 1903. április 8. Gr. V. 330. Gl. X. 294. Községi állatorvos és ellenőr a községi képviselőtestületi közgyűlésen szavazati joggal nem birnak. 667. K. sz. 1898. április 6. Gr. V. 330. Gl. X. 294. Az 1886 XXII. t.-cz. 66. §-ának abban a rendelkezésében, hogy a rendezett tanácsú város polgármesterének javadalma nem lehet kevesebb annál a fizetésnél, mely az illető törvényhatóságban a főszolgabirák részére van megállapítva, a „javadalom" kifejezés is a „fizetés" fogalmát fejezi ki. 2057. K. sz. 1901. szeptember 24. Gr. V. 331. A rendezett tanácsú városi rendőrkapitányok évi javadalmának az 1886:XXII. t.-cz. 66. 8_a szerint való megállapításánál a tiszti javadalom fogalomkörébe a mükö29