Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Birói fegyelmi jog 441 3. Perújítás és ujrafelvétel. A perújításra engedett két évi határidő o]y esetben, midőn az I. fokú fegyelmi bíróság Ítélete ellen a felebbezés elkésetten adatott be, a felebbezést visszautasító végzést helybenhagyó curiai végzés kézbesítésétől számitandó, mert a fél csak ennek közlésével értesül az I. fokú fegyelmi bíróság • ítéletének jo£rerejüségéről. C. 1883. nov. 3. 354. sz. Gl. X. 273. Jogerejüleg megengedett perújítás esetében az újított fegyelmi ügyben ugy az ügyészi indítványnak, mint a fegyelmi biróság határozatának tár—át csak azon kérdés kéoezheti: fentartandó, vagy hatályon kívül helyezendő-e az előbbi fegyelmi határozat? Ezen kérdés mellőzésével hozott fegyelmi bírósági határozat hivatalból megsemmisítendő. C. 1877. decz. 21. 555. sz. Gl. X. 279. A fegyelmi végtárgyalásról történt elmaradása miatt vádlott részéről utólag beadott igazolásnak az 1871. évi VIII. t.-cz. 55. §-a utolsó bekezdése értelmében semmi hatálya sincsen, minélfogva ujrafelvételnek sincsen helye. Curia. Gl. X. 273. A tárgyalásról történt elmaradást utólagosan igazoló körülmények perujitási alapul figyelembe nem jöhetnek. 589/1889. Midőn a fegyelmi vétség a bírónak azon eljárásban állapittatik meg fenforgonák, mely szerint valamely határozata meghozatalánál oly tényeket és jogviszonyokat vett megállapítottnak, melyek a kellő adatok hiányában a köteles gondosság és figyelem mellett ilyenekül vehetők nem voltak, azon körülmény, hogy azon tények és jogviszonyok tényleg léteztek-e vagy sem, a fegyelmi vétség elbírálása tekintetében közömbös. Ennélfogva e tények és jogviszonyok tényleg léteztének vagy nem léteztének bizonyítása czimén ujrafelvétel nem kérhető. Bpesti T. 1896. évi 45. sz. Gl. X. 273. V. Felfüggesztés. Fegyelmi eljárás folyamán a panaszlott bírósági hivatalnoknak hivatalától való felfüggesztését indítványozni — a magánfél teljes kizárásával — a közvádló van hivatva. 0. 1894. jun. 2. 271. sz. Gl. X. 274. A jogerős vádhatározat alapján történt felfüggesztést csak jogerős felmentő ítélet vagy megszüntető határozat helyezheti ki joghatálvából. 0. 1895. decz. 21. 569. sz. Gl. X. 274. Párviadal vétsége miatt vád alá helyezett birósági hivatalnoknak, amennyiben a párviadalt megelőzőleg vagy elkövetése körül oly különös körülmények, melyek az 1871: VIII. t.-cz. 6. §-a szigorának alkalmazását igényelnék, nem merültek fel, a párviadal magában véve megbélyegző vétséget nem képezvén, hivatalától való felfügesztése mellőzendő. 0. 1894. máj. 5. 198. sz. Gl. X. 274. . VI. Vagyoni felelősség. A biróság elnöke valamely birósági hivatalnok által elkövetett sikkasztásból eredő kárért, ha a tett elkövetésében őt sem cselekvő, sem szenvedő bünrészesség nem terheli, vagyoni felelősséggel nem tartozik. Ha a kereset csupán a kártérítési kereshetőség megállapítására irányoztatik, a vizsgálat alatt kiderült szabálytalanságok miatt a fegyelmi eljárás el nem rendelhető. C. 1878. jun. 14. 332. sz. Gl. X. 274. A biró vagy birósági hivatalnok elleni fegyelmi eljárásnak a kártérítési kereshetőség megállapítása czéljából való elrendelhetése kérdésében hozandó előzetes végzés eldöntésének tárgyát nem képezheti az, vájjon az illetőnek mulasztása és a bekövetkezett hátrány közt létezik-e okozati összefüggés? C. 1884. ápr. 13. 74. sz. Gl. X. 274.