Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1S74:XXXM. t.-oz. hatósági közokirattal bizonyítandó. C. 1896. évi 230. sz. Gr. V. 289. 15. §. Választói jogosultság jogutód­lás és testületi vagyon eseteiben. A szülök elhaltával az örökség utó­daikra lazonnal átszállván, a válasz­tói képesség az örökölt földbirtok alapján igazolt, habár a tulajdon­jog bekebelezési okirat később ál­líttatott is ki. C. 1878. évi 90. sz. Gr. V. 289. Testületek, egyletek, közalapok az ál­taluk fizetett adó alapján nem kö­vetelhetnek országgyűlési képvi­selői választói jogosultságot s igy a választók névjegyzékébe sem ve­hetők fel. BM. 1875. évi 6187. sz. Gr. V. 290 Hitközségek mint erkölcsi személyek az országgyűlési képviselőválasz­tók névjegyzékébe fel nem vehetők. BM. 1884. évi 39.273. sz. Gr. V. 290. Az egyházak vagyoni minősités ese­tében sem vehetők fel a választók névjegyzékébe. BM. 1875. évi 36.670. sz. Gr. Y. 290. III. Fejezet. A választóh névjegyzéke. Az országgyűlési képviselőválasztók összeirását a törvényesen megala­kított háromtagú küldöttségnek kell foganatosítania; az összeírás­nál mind a három tag je­len lenni és a központi választ­mányhoz küldendő összeírást .alá­írni tartozik. BM. 1900. évi 45.417. sz. a. G. vármegye központi vá­lasztmányához intézett rendelete. Gr. V 290. Országgyűlési képviselőválasztókat összeíró küldöttségekbe beválasz­tott, egyúttal azonban nem fel­esketett központi választmányi ta­gok, felesketendők. BM. 1900. évi 26.172. sz. a. B. vármegye központi választmányához intézett rendelete. Gr. V 191. Az országgyűlési képviselőválasztók összeírására hivatott küldöttségek nem alakithatók meg ugy, hogy az összeíró küldöttségi elnökök sze­meljék ki a központi választmány 15., 33., 36., 38. §§. 413 által választott egyének sorából a tényleg meghívandó tagokat. BM. 1895. évi 1343. sz. Gr. V. 291. Az összeíró küldöttségi elnökök nem nyerhetnek oly felhatalmazást, hogy a megbízatást el nem fogadó vagy a működésben akadályozott összeíró tagokat másokkal helyet­tesi thessék. E jog legfeljebb a köz­ponti választmány elnökét illetheti meg, de ezen helyettesítéseket a központi választmánynak bejelen­teni köteles. BM. 1895. évi 39.797. sz. Gr. V. 291. 33. §. Az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék kiigazitása az összeíró küldöttségek joga és kötelessége lé­vén, a, hatóságok csak a kiigazítás­hoz szükséges adatokat kötelesek kiszolgáltatni. BM. 1897. évi 48.111. sz. Gr. Y\ 292. 36. §. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 36. §-ának azon rendelkezése, mely szerint, ha valaki a küldöttség előtt választói jogosultságának igazolása végett személyesen meg jelen, meghallga­tandó, •— nem szolgálhat törvény­szerű okul arra, hogy az irásban­előterjesztett kérelem mellőztessék C. 1875. évi 255. sz. Gr. V. 292. 38. §. . Az 1874: XXXIII. t.-cz. 38. §-a sze­rint minden választó rendszerint azon község vagy kerület névjegy­zékébe veendő fel, melyben az ösz­szeiráskor rendes lakása van C. 1891. évi 167. sz. Gr. V. 293. Minthogy a fellebbező a 38. §-ban részére biztosított elhatározási jo­got már kimerítette azzal, hogy a székesfőváros I. kerületének név­jegyzékébe való felvételét kieszkö­zölte: ia lakhelyét magában foglaló kerületi névjegyzékéből való töröl­tetését, mint elhatározásának szük­ségképpen folyományát tűrni tar­tozik s a' két kerület közötti vá­lasztást újra nem gyakorolhatja. C. 1897. évi 79. sz. Gr. V. 293. Gl X. 148. Az a választó, akinek ingatlan bir­toka má? választókerületben fek-

Next

/
Thumbnails
Contents