Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874:«XXXIIL t.-cz. 11—12. §§. 411 1.1. §. Választói jog kizárásának esetei a hadsereg és más fegyveres erő állományában tettleg szolgáló egyéneknél. Erdőőr a választói törvény 11. §-ának d) pontja szerint választói jogosultsággal nem bir. C. 1887. évi 109. sz. Gr. V. 287. Gl. X. 147. A pénzügyőri biztosok a pénzügyőrségi legénységihez nem számithatók, • amennyiben legalább is 700 frt évi fizetésük van, az 1874: XXXIII. t.-cz. 7. §-a értelmében választói jogosultsággal birnak. C. 1886. évi 296. és 305. sz. Gr. V. 287. Gl. X. 147. A választók névjegyzékébe fel nem vehető, aki helyhatósági bizonyítvány szerint az illető községinek csak 1895. évi október hó 1-je óta lakosa és tényleges katonai szolgálatban is csak ez idő óta nem áll. C. 1895. évi 250. sz. Gr. V. 287. 12. §. A választói jog felfüggesztésének esetei. Ha valakinek választási jogosultsága azon alapon támadtatik meg, hogy csőd alatt áll s a f elszólalásfban a hivatalos lap azon számára is hivatkozás va>n, melyben a csődhirdetmény közzététetett, akkor a központi választmánynak hivatalból kötelessége a szükséges adatokat begyűjteni. C. 1886. évi 458. sz. Gr. V. 287. Gl. X. 147. A jogerőre emelkedett Ítélettel politikai jogainak felfüggesztésére elitélt egyén, ezen i télét hatálya alatt, még azon esetben sem gyakorolhatja választói jogát, ha a választók azon időpontra érvényes névjegyzékbe akár tévedésből, akár más okból felvéve lenne. BM. 1884. évi 33.109. sz. Gr. V. 287. Az 1876: VI. t.-cz. az abban meghatározott idő alatti adófizetés elmulasztásának következményeit minden egyéb körülménytől és igy a be nem fizetett adó mennyiségétől is feltétlenül határozza meg. C. 1876. évi 72. sz. Gl. X. 147, A vt. 12. §-áinak 5. pontja csak azokat zárja ki a választói jog gyakorlatából, kik saját egyenes adójukat az előző évre le nem fizették, de a cselédre kivetett keresetadó magának az illető cselédnek adóját képezi; s a gazda annak csak a cseléd helyett a cselédbérből levonható elélegkép leendő befizetésére köteles, ennélfogva a gazda a cselédére kivetett keresetadóhátralék miatt a választók névsorából nem törölhető. C. 1877. évi 59. sz. Gl. X. 147. — Hasonló : 1884. évi 86. és az 1887. évi 179. sz., hol még az is ki van mondva, hogy a lőfegyver utáni adó a többi egyenes adók közé számitandó. Gl. X. 147. A vt. 12. §. 5. tételének rendelkezése arra .az esetre, ha a választói joggal biró fél községi adójával hátralékbanvan, ki nem terjed; mert a választói jog alapját az állami adó képezi. C. 1878. évi 217. sz. Gl. X. 147. A kérdésbeni hátralék felmerülését az adótartozás előírása körül elkövetett hiba okozta, az pedig az adózó hátrányára be nem számítható. C. 1878. évi 94. sz. Gl X. 148. Ki nem vetett adó nem fizetése miatt választói jogától senkit sem lehet megfosztani. C. 1885. évi 4. sz. Gl X. 148. A hadmentességi dij már elnevezésénél és rendeltetésénél fogva sem tekintetik olyan egyenes állami adónak, mint amilyennek kellő időbeni meg nem fizetése a választói képességgel felruházottat a választói jog gyakorlatától megfosztja. C. 1886. évi 850. sz. Gl. X. 148. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek tisztviselői csak az esetben vehetők fel a választók névjegyzékébe, ha helyettük az illető vállalatok az 1875. évi XXIX. t.-cz. 32. §-a szerint a kereseti adót az állampénztárba tényleg beszolgáltatták. C. 1881. évi 33. sz. Gl. X. 148.