Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

1874:XXXHI. t.-cz. 3—4. §§. 4Ö1 lakrésznek birtokosa és ennélfogva választó, e jog gyakorlatára teljesen jogosított. C. 1877. 156. sz. Gr. V. 273. Gl. X. 142. Ha nincs hivatalosan kimutatva, hogy felszólandó oly házat bir, mely házadé alá eső legalább három lakrészt foglal magában, a választók névjegyzékébe még akkor sem vehető fel, ha az ellenkezőjét imagánlbizonyitványnyal igyekszik bizonyítani. C. 1878. 419. sz. Gr. V. 273. A házadó általános kifejezés alatt, mint annak egy neme, a házbéradó is értendő. C. 1884. 74. sz. Gr. V. 273. Gl. X. 142. Kétséget nem szenvedvén, hogy az illetők városi birtokaik után az előirt tiszta jövedelemtőli adót fizetik, — a választói jogosultság tőlük el nem vonható azon okból, mert adókönyvecskéik az illető évre vonatkozó adóelőirásokat nem tartalmazzák, illetőleg, hogy nem igazol jak, miképp az azon évi adózók (lajstromában benfoglaltatnak. A választói jogosultságot megállapító jövedelem utáni adózás igazoltatván, ennek ellenében, a választói jog megtagadhatásálra a központi választmány hivatása azt kimutatni, hogy a birtok, mely után az adó fizettetik, eem az adózó, hanem más tulajdonát képezi. C. 1878. 230. sz. Gr. V. 273. Városban, földbirtok alapján, a választói jog nem 16 frt föladóhoz, hanem 16 frt tiszta jövedelem utáni adóhoz van kötve. Városi házaknál, a választói jog alapjául nem a házbér, hanem a házadó szolgál, mely mind a házbér, mind a házosztályadó nemét magában foglalja. A választói jogosultság földbirtok alapján nemcsak ott gyakorolható, hol az fekszik, hanem azon választókerületiben is, melyben a birtokos rendes lakását tartja. C. 1878. évi 222. sz. Gr V. 274. Gl. X. 142. Elégséges a névjegyzékbe való fölvételre annak igazolása, miképp az I illető nejével közösen oly ingatlant ' bírt, melynek alapján az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 3. §. W pontja szerint a választói jogosultság érvényesíthető. C. 1878. évi 231. sz. Gr. V. 274. Ha valaki nejével közösen oly házat bir, melynek alapján a választói jog megilleti, a választói névjegyzékbe még akkor is felveendő, ha a ház egyedül neje nevére van irva. C. 1887. évi 10. sz. Gr. V. 274. Gl. V. 142. Azoknak is van választói joguk, akik tulajdonul oly házat birnak, mely legalább évi 105 frtnyi tiszta jövédelem után rovatott meg házbéradóval. C. 1895. évi 32. sz. Gr. V. 274. 4. §. Úrbéri egy negyed telek. Ha az egynegyed telekkel hasonkiterjedésü birtok czenzusa felemeltetett, de a fölemelésre vonatkozó határozat jogerőre nem emelkedett, akkor a választói jogosultság alapját a felemelkedés előtt érvényben volt czenzus képezi. C. ' 1885. 29. sz. Gr. V. 274. Gl. X. 143. Az 1874:XXXIII. t.-cz. 4. és 15. szerint az, aki oly helyen, hol telekönyv létezik, valamely ingatlan alapján a választói jogot igénybe venni kívánja, de a telekkönyvben sem maga, sem nejével, illetőleg kiskorú gyermekeivel kizáró avagy közös tulajdonkép bejegyezve nincsen, még az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 15. §. a), b), c) és d) pontjaiban felsorolt esetek kimutatása esetében is, a választói jog az igénylőt csak akkor illeti meg. ha azon személy, kinek tulajdonjoga a telekkönyvbe be van kebelezve, a választói jogot ugyanazon ingatlan alapján igénybe nem venné. C. 1886. 103. sz. Gr. V. 274. 1 Végrehajtói kimutatás az ingatlan birtokának és az adó lefizetésének bizonyítására nem elégséges. C. 1893. 7. sz. Gr. V. 275. Gl. X. 143. A föld és ház tulajdonjoga telekkönyvi kivonattal igazolandó és a telekkönyvi kivonatot az adóhivatali bizonyítvány nem pótolja. C. 1893. évi 120. sz. Gr. V. 275. Gl. X. 143. 26