Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

&92 { i r z z r ~ i i - ~ ~ A Guria (bíráskodása képviselőválasztási ügyedben van engedve azon ingatag egyéni felfogásnak: hol végződik a szükséges ellátás határa és hol kezdődik árunak tulhágása, mint érvénytelenségi ok. V. Nem lehet mértékadó az ellátás megítélésénél az a körülmény, hogy a korcsmárosnak mennyi követelése van a megválasztott képviselőn a választás napján elfogyasztott ételek és italok ára fejében. VI. A képviselő által kilátásba helyezett munkabéri viszony létrehozására vonatkozó igéret gazdasági szempontból lévén mérlegelendő, minthogy az abban tartalmazott anyagi előny a munkásra és a munad'óra nézve kölcsönös: külön kell, hogy állittassék és bizonyittassék, mikép a munkaadó részéről kilátásba helyezett bér az általa nyert munkaszolgáltatás értékét felülhaladja. Ezzel ellentétben a törvény oly értelmezése, amely az ily természetű szerződéses viszonyt minden további körülmény vizsgálata nélkül annak súlyos sanctiója alá vonná, ellentétbe helyezkednék a mindennapi életviszonyokkal és túlzása által csak a törvény valódi czélját és szándékát hiúsítaná meg. VII. A községnek, qua jogi személynek tett ajánlat, mint az egyesek közt fel nem os'ztható tartalmú igéret, nem vonható a 3. §. 2. pontja alá. VIII. A 28. §-ra alapított kérelem előfeltétele. Gr. V. 203. Gl. X. 13, 14, 33, 34, 36, 37. ítélet: 367/902. Dr. Gorove László esete: I. Bárha a 11. §• alapján beadott kérvényben foglalt ujabb érvénytelenségi tények az alapkérvényben foglalt érvénytelenségi okokra alapitvák is, felhozataluk a törvény 11. §-ában megengedett határon túlmegy. II. Erkölcsi testületnek vallásos czélra, minden külön kikötés nélkül történt adományok a 3. §. 2. pontja alá nem esnek és pedig még akkor sem, ha a képviselő részéről a választók hajlandóságának megnyerésére irányuló szándékra való következtetés lehetséges. III. A törvény értelmében nem foghat helyet az, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás foganatosításánál a hivatalból vaió nyomozás rendszerét kövesse. Gr. V. 207. Gl. X. 90. 1. ítélet: 413/1902. Luby Béla esete: I. A törvény nem szabja elő, és esetles nem is kivánatos, hogy a választás színhelyén való elhelyezkedés a pártoknak egymáshoz könynyebben való hozzáférhetése tekintetéből történjék. II. A választási elnök részéről netalán előforduló oly egyes alaki szabálytalanságok, .amelyekhez a törvény a választás érvénytelenségét nem köti és amelyekre nézve egyáltalán ki nem mutatható valamely czélzatos részrehajlás, s'em a választás eredményére bármi tekintetben gyakorolt befolyás, figyelembe nem vehetők. Gr. V. 210. Gl. X. 38, 39, 41, 42, 44, 89, 99. 116, 122. ]. ítélet: 421/1902. Dr. Kiss Ernő esete: I. Nem tekinhető a kérvény törvényellenes megváltoztatásnak, hogyha a képviselő ténykedésével is kapcsolatba hozva volt viszonylagos okok tekintetében a képviselő ténykedésére vonatkozó tényállitás kifejezetten elejtetik és eme viszonylagos okok csakis az azokra nézve felhozott külön tények alapján érvényesíttetnek. II. A 3. §. 6. pontja alapján nem rendelhető el a bizonyítási eljárás oly tényállításra, mely szerint bi'zonyos megnevezett választóknak az ugyancsak megnevezett egyének pénzt adtak és őket a vendéglőbe küldték. III. A készenlétben tartott ételek és italok mennyiségéből, értékéből vagy a fogyasztás módjából még a szükséges ellátásnak a 7. §. rendelkezése alá eső tuíhágása nem következtethető, mert a választók számaránya, egyénisége, a párt elhelyezése mind oly tényezők, amelyek ezen kérdés elbírálására küíön-külön befolyást gyakorolnak. Ennélfogva tehát kell, hogy külön jelenségek merüljenek fel az ellá-