Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

390 A Curia biiáskodá&a képviselőválasztási ügyekben telesitési záradékkal ugyan ellátott, de a közjegyző aláírását nélkülöző példánya a közjegyző aláírásával utólag láttatíhassék el, a miből folyólag ily esetben a kérvény 'hivatalból való visszautasitásáualk van helye. Gr. V. 193. Gl. X. 72. Végzés: 287/902. sz. Szemere Miklós esete: (3. §. 2 6., 16. p., 151. §.) I. Nem vitathatók a választási eljárás szabályszerű vezetésének kérdésénél a választási elnöknek a választást megelőző időben elkövetetteknek állított vesztegetései, valamint a választás tartama alatt bár, de a szavazatszedő küldöttség helyiségén kivül a választási elnök által elkövetett befolyásolási kísérletek. Ezek a körülmények legfeljebb mint önálló (viszonylagos) érvénytelenségi okok tényálladékai jöhetnek tekintetbe. II. A m. kir. Curia határozatlan tartalmú feltevések nyomozására hivatva nincs. Miután a kérvényezők a képviselő részességére vonatkozó előadást nem határozottan és szabatosan körülirt tényekre, hanem a pártalakitásra fordított költség mérvéből következtetni kivánt arra a vélelemre alapították, hogy a pártvezetők a törvényes költséget meghaladó pénzkészlettel rendelkezvén, a választók törvénytelen befolyására fordított összegek szükségképen ily czélzattal lettek a képviselő által kiszolgáltatva s az ő tudtával és beleegyezésével felhasználva: ennélfogva a bizonyítási eljárás nem volt elrendelhető. Gr. V. 193. Gl. X. 4.1, 44, 60. ítélet: 288/902. sz. Dr. Nagy Mihály esete: (3., 11., 23., 31., 70. §§.) Az érvénytelenségi oknak a törvény 11., nemkülönben a 29. §-ban is megbatározott fog/alma alatt csakis az a tényálladék^érthető, amely az eljárás alapját képezi, ezt pedig ia tények és érvénytelenségi okok együttvéve alkotják meg. Gr. V. 136. GL 71. Végzés: 311/902. Dr. Molnár Jenő esete: (3. §. 1., 2., 6., 1., 8., 11. b) c), 12., 13., 16., 22., 26. p., 159., 160. §§., 1874. évi XXXIII. t.-cz. 76. §.) I. Minthogy az Ígérettel állítólagosán megvesztegetett választó, a szavazási lajstromból kitünőleg, nem a képviselőre, hanem annak ellenjelöltjére szavazott, ennélfogva az érvénytelenségi tényre vonatkozó állítás szavahihetősége annyira meg van gyengítve, hogy arra a bizonyítási eljárás elrendelhetőnek nem találtatott. II. Olyan Ígéretre vonatkozó ténybeli állítás sem nyújt alapot a bizonyítási eljárás elrendelésére, a melyre nézve legtávolabbról sem mutattatik ki, hogy annak teljesítése a képviselőtől függ, illetőleg amelynek nem a képviselőtől való függése már első pillanatra is evidens. III. Azon állítással szemben, mikép a képviselő teljesen vagyontalan választóknak az igazgatása alatt álló takarékpénztárból saját girojával 100—500 forintnyi kölcsönöket foiyósittatott, hogy ő reá szavazzanak, megfelelő pozitív adatok híján figyelmen kivül nem hagyható a (kérdéses takarékpénztár részéről hivatalos alakban kiállított oly nyilatkozat, mely szerint a megnevezett választó adósai között elő nem fordul, sem pedig a kérdéses választó javára a képviselő forgatmányával ellátott váltót soha le nem számitolt, sem pedig ilyen váltó a pénzintézet birtokában nincs. IV. A megvesztegetésre vonatkozó tényállítás, mint határozatlan, a bizonyítási eljárás elrendelésére alapul nem szolgálhat, hogy ha a választók érvényes névjegyzékében a megvesztegetettnek állított néven ketten is előfordulnak és határozottan meg nem jelöltetett, hogy a két egyenlő nevü választó közül kire vonatkozik a megvesztegetési tény. V. Bárha a választókerület, melynek szaviazópolgánai a választás helyem s idején elláttattialk, több községből nem áll, ugy még sem következik, hogy az étellel és itallal való ellá-