Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

A Curia bíráskodása képviselő választási ügyekben. A kir. Curia I. tanácsának határozata. Br. Gagern Milksa esete (3. §. 1. p.) : Az a körülmény, hogy a megtámadott képviselő a magyar állampolgárságot a kérdéses választástól visszafelé számitva kevesebb, mint 10 év előtt szerezte meg, az li879:L. t--cz. 15. §-ának (s illetőleg az 1899: XV. t.-cz. 3. §. 1. p.-nalk) alkalmazása szempontjából nem zárja ki annak bizonyítását, hogy a magyar állampolgárság más alapon, tehát pl. leszármazás cimén is fennáll. Az 187*9: L. t.-cz. különös rendelkezéseivel szemben a magyar állampolgárság bizonyítására egymagukban még a hatóság oly rendelkezései sem szolgáltatnak törvényes alapot, amely hatósági rendelkezések, pedig egyébként a dolog természeténél fogva a magyar állampolgárság fenforgását feltételezik. Gr. V. 3. Gl. X. 5. ítélet: 304/1901. Dr. Pavlovits Lyubomir esete: (3. §. 8. p. 23., 70. §§. 1848: XXI. t.-c.) I. A szóbeli tárgyaláson uj tények meg a bizonyítás leple alatt sem hozhatók fel. II. Az izgatás fogalmához nem kívántatik a lelki felindulásra és különösen a gyűlöletre vonatkozó egyenes felhívás, sem pedig az, hogy annak valami külsőleg felismerhető ténybeli eredménye legyen. Mert az izgatás nem egyéb, mint oly gondolatok nyilvános közlése, melyek által mások indulatok vagy szenvedélyek felgerjesztésével az állami és társadalmi rend, a fennálló jogi vagy politikai intézmények ellen gyülölségre, megvetésre, általában véve ellenséges hangulatra ingereltetneik. Következésképen valótlan tények nyilvános előadása, törvényes intézményeknek nyilvános, esetleg téves bírálata, törvényes intézményeknek törvényszerű módon leendő megváltoztatására irányuló nyilvános törekvés és a közügyek iránt saját nézetei mellett Való hangulatgerjesztés egymagában még nem izgatás. III. A képviselőjelölt nevével ellátott nemzetiszin zászló csak pártjelvény. Nem áll tehát a törvény különös védelme alatt. IV. Semmikép sem lehet izgatást elkövetni valamelyes tartózkodó magaviselettel. V. Az izgatás tényálladéka gyanánt felhozott beszéd sohasem egyes kitételeiben, hanem egész terjedelmében mérlegelendő. Gr. V. 6. Gl. X. 24, 26, 27, 28, 29, 30. ítélet: 342/901. Farkas Ábrahám esete: (3. §. 10., 15., 27. p. 23., 70. §§.) I. Ha a kérvény bizonyos szavazatok érvénytelenitését czélozza, ugv azok a szavazók, kikkel szemben érvénytelenségi tények elkövettettek, már a kérvényben megnevezendök. Ha tehát csak a nyilvános tárgyaláson neveztetnek meg az illető választók, ez uj érvénytelenségi tény felhozatala volna, amit az 1899 :XV. t.-cz. 70. §-a kizár. II. Az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 15. pontjára nem lehet hivatkozni az alapon, hogy bizonyos egyének szavazata elfogadtatott, bárha azok szavazni jogosultak nem voltak; —