Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

372 Telekkönyvi rendtartás 155. ~§. Curia 1877. május 28. 4584. sz. Gr. VIII/II. 746. Ugy viszont a bejegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosát sem lehet elzárni attól, hogy a követelés fenn nem állása s a zálogjog elenyésztének birói megállapithatása végett az ingatlan volt tulajdonosa, mint egyenes adós és az engedményező hitelező mellöztével. csakis a nyilvánkönyvileg bejegyezve levő hitelező ellen lépjem fel keresettel. Curia 1899. nov. 3. 5175. az. Gr. VIII/II. 747. Ha <a zálogjog nyilvánkönyvön kivül harmadik személy javára kellőleg igazoltan átrűháztatott, ebben az esetben magának a telekkönyvi állás szerint jogosult jelzálogos hitelezőnek a törlési perbe vonása mellőzhető. Curia 1888. január 17. 5444/87. sz. Gr. VIII/II. 748. A követelési jog megszűntével megszűnik iaz arra vonatkozó zálogjog is. Curia 1899. szeptember 19. 566. sz. Gr. VIII/II. 749. Ha az adós az ingatlanát zálogjogilag terhelő tartozás összegét a hitelező részére birói kézhez leteszi és <a hitelezővel szemben a letétet elfogadó végzés jogerőre emelkedik: a zálogjog kitörlése elrendelendő akkor is, ha a letétemőny harmadik személyek részére időközben ki is utaltatott. Curia 1881. márczius 23. 12.597/80. sz. Gr. VIII/II. 750. Ha valamely követeles a jelzálogos hitelezőnek ki nem fizethető, az ingatlan tulajdonosa, a megfelelő összegnek birói letéteményezése alapján, törlési kereset indítására jogosított. A letéteményezésnek azonban nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem az illetékes biróságnál kell történnie. Curia 1891. jun. 12. 1601. sz. Gr. VIII/II. 75L ^ Midőn a zálogjog alapjául szolgáló követelés fizetés következtében csak részben szűnt meg, nincs törvényes akadály arra nézve, hogy a zálogjog a követelésnek megszűnt része erejéig kitöröltessék. Curia 1891. június 10. 8868/90. Gr. VIII/II. 752. A telekkönyvi rendtartás 155. §-a értelmében az eredetileg érvényesen bekebelezett jognak törlése, ennek megszűnte miatt, kereset utján kérhető lévén, arra való tekintet nélkül, hogy a kitöröltetni kért jog végrehajtás utján, vagy azon kivül kebeleztetett-e be, a jog megszűntének alapjára fektetett törlési pernek nem áll útjában az, hogy az illető jog bejegyzése végrehajtásilag történt. Curia 1878. május 1. 3522. sz. Gr. VIII/II. 753. Fizetés következtében történt megszűnés indokából törlési keresettel kérhető a zálogjog kitörlése, arra való tekintet nélkül, hogy a zálogjog bekebelezése végrehajtásilag eszközöltetett. Curia 1899. május 15. 9253/88. szám. Lásd a 148. §. alatt is. Azonos: Curia 1890. okt. 15. 6471. sz. ugy a G~. 586/900. sz. határozattal. Gr:. VIII/II. 754. Midőn ugy az egyenes adósnak, mint a készfizető kezesnek ingatlanára külön-külön van a zálogjog a hitelező javára egyetemlegesen bekebelezve s az egyenes adós ingatlanának árverési vételárából az ennek a zálogjognak megfelelő összeg a hitelező részére kiutaltatott, a kiutalt összeget azonban a hitelező nem fordította ennek az egyetemlegesen biztosított követelésnek teljes törlesztésére, hanem abból részben az egyenes adós elleni fennálló más követelését törlesztette, a készfizető kezes nem kérheti a követelés megszűnése alapján a saját ingatlanát is terhelő ennek a zálogjognak kitörlését. Curia 1886. szeptember 2. 3412. Gr. VIII/II.' 755. Jóllehet általában áll is az a jogelv, hogy egyetemleges fizetési kötelezettség mellett a főkötelezettség megszűntének igazolása nélkül az egyik adós kérelmére sem a fizetés alóli felmentés ki nem mondathatik, sem a nyilvánkönyvi jog törlése el nem rendeltethetik, ez az elv