Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

324 Telekkönyvi rendtartás 84. §. november 8. 7631. Gr. VIII/II 393. Annak a jognak, melynek bekebelezése valamely ítélet alapján kéretik, az ítélet rendelkező részében határozottan megemlítve s az ítélet jogerősségének kimutatva kell lennie. Az ítélet indokolása birói határozat erejével nem bir és figyelembe nem vehető. C. 33/1872. Lásd ind. a 68. §-nál. Gr. VIII/II. 394. A vármegyék oly törvényszékeinek árvaszékei által kiállított birtokbizonyítványok oly közokiratoknak tekintendők, melyek alapján a tulajdonjog bekebelezése elrendelendő. C. 1870. okt. 28. 4218. Gr. VI1T/II. 395. Az ipartestületek békéltető bizottságának határozatai a végrehajtható ítéletek minőségével bíró közokiratok s ekként azók alapján a zálogjog bejegyzése megengeközokiratok. Bpesti tábla 27901/88. Gr. VIII/II. 396. A végrehajtást rendelő végzés nem tartozik azok közé a birói határozatok közé, a melyek alapján kérvényi uton bekebelezés vagy előjegyzés történhetik. C. 1886. dec. 29-én 5549. Gr. VIII/II. 397. A végrehajtási végzés, mint valamely marasztaló határozat foganatba vételét tárgyazó birói intézkedés, nem tekinthető oly közokiratnak, amelynek alapján közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál benyújtott kérvény utján bekebelezést (tkr. 84. §.), akár előjegyzést (tkr. 89. §.) kieszközölni lehetne, annál kevésbé rendelhető el annak alapján olynemü telekkönyvi bejegyzés, amely benne elrendelve nincs, amely tehát az illető bíróság megkeresése folytán sem volna teljesíthető. 0. 1891. február 17. 9120/1890. Gr. VIII/II. 398. _ A telekkönyvi hatóság nincs jogosítva megvizsgálni, vájjon az adóhátralék az ingatlanokat törvény szerint terheli-e; csak azt kell vizsgálnia, vájjon az adókimutatás a telekkönyvi tulajdonos nevére van-e kiállítva. C. 1885. június 2. 1271. Gr. VIII/II. 399. Az adó- vagy illetékhátralék megkísértett behajtásáról felvett foglalási jegyzőkönyv alapján a zálogjog bekebelezése el nem rendelhető. Budapesti tábla 39637/1888. , Gr. VIII/II. 400. Átruházási illeték erejéig, az átruházás alapjául szolgált zálogjogra, az alzálogj'og csak az átruházási illeték bejelentésének napjától számított két éven belül kebeleztetJŐ be a törvényes zálogjog hatályával, s a két év elmultával az-, alzálogjog egyáltalán nem kebelezhető be, ha azt harmadik személynek időközben szerzett joga . gátolja. Curia: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. 2513/1903. Gr. VIII/II. r 401. Átruházási illeték erejéig, a vonatkozó jogügyletnek illetékkiszabás végett történt bejelentésétől számitott 2 éven belül a zálogjog akkor is bekebelezendő, ha az ügylet tárgyául szolgált ingatlan tulajdonjoga időközben harmadik személyre kebeleztetett be. Kolozsvári tábla 1896. jan. 21. 73. sz. Gr. VIII/II. 402. Ha végrehajtási zálogjog átruházásáról van szó, ez a végrehajtási jog engedményezését is magában foglalja és ily zálogjogra a tulajdon^ jog közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál nem szorgalmazható: mert a végrehajtási jog engedményezése az 1881 :LX. t.-cz. 17. §-a értelmében a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik. C. 1904. márcz. 24. 7233/1903. Gr. X. 1045. Azon árverési jegyzőkönyv, amely szerint a bíróság valamely ingatlanra vonatkozó örökösödési jogot, mint ingóságot árverezett el, nemképez bekebelezésre alkalmas okiratot. 0. 1905. jan. 27. 9637/904. Gr. X. 1046. Ex-lex állapotban nemcsak a folyó", évi, hanem az előző évekről hátralékos állami adótartozásnak telek-