Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Telekkönyvi rendtartás 79—81. §§. 321 Az 1892. évi 44.987. HZ. I. M. E. 6. §-a csak azon esetben alkalmazandó, ha az életfogytiglani haszonélvezet törlése nem az örökösök beleegyezése, hanem halotti anyakönyvi kivonat alapján kéretik. Kolozsvári T. 1906. május 15. 2039. Gl. XII. 1269. 79. §. Határozat. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból — árverés folytán történt vételárfelosztás esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául bekebelezett zálogjog a telekkönyvi rendtartás 79. §-iában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat kere settel. Curia 61. p. sz. döntvénye. L. ind. az I. kötetben. Gr. VIII. II. 373. Ha a haszonélvezeti jogra zálogjog van bekebelezve, a haszonélvezeti jog kitörlése a zálogjog tekintetében nem létezőnek tekintendő. C. 1892. ápr. 12. 1786. Gr. VIII/H. 374. Egymagában az a körülmény, hogy a jelzálogos követelésnek s az ingatlannak "tulajdona egy személyben egyesült, a követelés fedezetéül szolgáló zálogjogra bekebelezett alzálogjog megszüntetésére vagy érvénytelenitésére alapul nem szolgálhat, mivel a jelzálogi követelésre mindaddig, mig az telekkönyvileg törölve nincs, törvényszerűen szerezhető alzálogjog. 0. 1894. február 21. 4144/1893. sz. Gr. VIII/II. 375. Habár színlelt az a követelés, a mely a zálogjog alapjául szolgál a zálogjogra jóhiszeműen szerzett Tatics-Sándor: Döntvények IV. alzálogjoggal szemben a zálogjog kitörlése peres uton is csak a telekkönyvi rendtartás 79. §-ában foglalt korlátozással rendelhető el. C. 1900. június 25. 6831. sz. Gr. VIII/II. 376. Alzálogos hitelező keresti joga a tulajdonos ellen a zálogjognak fentartással való törlése után. Határozat. Az alzálogos hitelezőnek a jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa ellen rendszerint nincs kereseti joga és magából az ingatlanból —• árverés folytán történt vételár felosztás1 esetét kivéve — csak ugy nyerhet kielégítést, ha saját adósának jelzálogilag biztosított követelését magára ruháztatja, vagy annak behajtására feljogosittatik. Abban az esetben azonban, ha az alzáloggal terhelt követelés biztosításául 'bekebelezett zálogjog a tk. rt. 79. §-ában foglalt fentartással töröltetett, közvetlenül a jelzálog tulajdonosa ellen fordulhat keresettel. A C. 61. sz. polg. döntvénye. Gl. VII. 899. 80. §. A tulajdonjog megítélése iránti perek, amelyeknek kedvező eldöntése esetében is, a telekkönyvi rendtartás 80. §-a szerint, az előző tulajdonjogi bejegyzések kitörlésének helye nem lehet, nem tartoznak a 11. polg. sz. döntvény szerint telekkönyvileg feljegyezhető perek közé, és a megszabott kellékek fenforgása esetében, a jog biztosítása tekintetéből, csak az 1881LX. t.-cz. 237. és következő §-aiban szabályozott zárlati eljárás vehető igénybe. C. 1896. ápr. 9. 197/1895. sz. Azonos: C. 1903. június 30. 881. sz. L. a 148. §-nál indokaiban. Gr. VIII/II. 377. 81. §. A tulajdonjog bekebelezése elrendelendő abban az esetben is, ha a bekebelezési nyilatkozatban a telekkönyvi jószágtest, melyre nézAre , . 21