Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási jogosult s ezért dijait végrehajtást szenvedő ellenében igényelheti. B. 346/903. sz. Gr. III. 91. Ha szakértői dij behajtására rendel­tetett el a végrehajtás. B. 1902. márcz. 13. 7353/901. Gr. III. 92. A birósági végrehajtó diját az 1881. éyi LX. t.-cz. 27. §-a szerint a ki­küldő biróság állapit ja meg. E sze­rint a birósági végrehajtó dijáit megállapító végzésekre nézve is, a jogorvoslatok tekintetében az idé­zett t.-czikk szabványai irányadók. Minthogy pedig a másodbiróságnak az 1881: LX. t.-cz. keretében hozott végzései ellen további felfolyamo­dásnak csak az ott külön kifejezett megjelölt esetekben van helye, a neheztelt végzés pedig az idézett törvény szerint további jogorvos­lattal megtámadható végzések so­rába nem tartozik: a felfolyamo­dás hivatalból visszautasítandó. C. 1887. márcz. 11. 677. sz. Gl. VII. 259. A felszámított végrehajtási költségek megállapítása azon okból, mert végrehajtató ügyvéd a végrehajtás­nál saját ügyében járt el, ok­szerűen meg nem tagadható. Curia 1879. ápr. 2. 4040. Gl. VII. 262. Azon körülmény, hogy felp. végre­hajtási kérvényében költségeit fel­számítani elmulasztotta, nem szol­gálhat akadályul arra nézve, hogy azoknak alperes terhére leendő meg­állapítását a biróságnál utólagosan ne kérhesse. C. 1880. szeptember 22. 16.538. Gl. VII. 263. Az 1881 :LX. t.-cz. 27. §-a értelmé­ben csak a czélravezető végrehaj­tási eljárás költsége állapitható meg a végrehajtást szenvedő ellen; oly esetben azonban, midőn a kért végrehajtás czélra nem vezet s a telekkönyvi állásra való tekintet­tel előreláthatóan nem is vezethet — az ingatlanok nem állván alpe­res nevén, — ennélfogva a végre­hajtást szenvedő terhére költség nem állapitható meg. C. 2923/96. Gl. VII. 264. A végrehajtásit szenvedőre örökség ut­ján szállott, de a még tulajdonilag be nem kebelezett ingatlan áti^sa eljárás 27. §. 19 czéljából a végrehajtató kérelm* folytán meginditott örökösödési el­járás költségei a hagyatéki biróság által végrehajtást szenvedő terhére anegállapitandók. Hasonlókép a tkvi hatóság megállapítani tarto­zik a tulajdoni arányper költségeit, midőn annak megindítása a végre­hajtási eljárás folyamán válik szükségessé. B. 1884. ápr. 21. 5011. és 6338. Gl. VII. 265. A végrehajtás a zálogjognak a meg­ítélt követelés erejéig az ítélet alapján a telekkönyvi rendtartás 92. §-ához képest, tehát nem a végrehajtási eljárás keretében ki­eszközölt előjegyzésével felmerült költség erejéig, el nem rendelhető. P. 4. sz. polgári határozat. Gl. VH. 266. Hat ár járási perekben mindkét fél kö­zösen viseli a végrehajtási költsé­geket. B. 1884. máj. 28. 2327. Gl. VII. 267. A végrehajtás csak megkiséreltetvén, és pedig végrehajtató határozott akaratából: a költségek végrehaj­tást szenvedők ellen meg nem álla­pithatók. B. 1885. nov. 3. 32.308. Gl. VH. 268. Az ingó árverésen befolyt vételár te­kintetében a kielégítési sorrend megállapítása végett az 1881: LX. t.-cz. 119. §-a az érdekelteknek csak meghallgatását rendeli, és a sorrend megállapítását a bíróra bízza, a meg nem jelenés nem jár jogkövetkezményekkel, ebből folyóan a megjelenés költsége nem minden esetben képez oly költséget, amely — mint a végrehajtási eljá­rás szükségképeni következménye —• a törvény 27. §-a értelmében mindig a végrehajtást szenvedett terhét képezi. B. 1902. okt. 1. 5544. Gl. Vn. 270. Az 1883: XLIV. t.-cz. 77. §. szerint a bíróságok kötelesek az adótartozá­sok miatt az ingatlanokra elrendelt végrehajtás esetén a kincstár kép­viselője által felszámított munka­dijakat és bélyegdijakat épp ugy megállapítani, mint azt más ma­gánfelek részére szokták; a bel­2*

Next

/
Thumbnails
Contents