Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljárás 23—24. §§. Az 1881: LX. t.-cz.-nél később ke­letű 1883: XLIV. t.-cz. 109. §-a a jövedéki kihágásokra kiszabott pénzbüntetések elévüléséről intéz­kedvén, mint különös intézkedés, hatályon kivül helyezte a korábbi keletű Vgr. töírv. 23. §-ának azon intézkedését, amely szerint a vég­rehajtási jog a követelés minősé­gére és jogczimére való tekintet nélkül az itélet jogerőre emelkedé­sétől számitott és semmi körül­mény által félbe nem szakitható rendes magánjogi elévülési határ­idő alatt évül el. Bpesti tsz. 1905. deczember 30. I. D. 575. ez. Gl. XIII. 1051. Az 1881: LX. t.-cz. 23. §-a pedig nem rtesz kivételt abban a rész­ben, hogy a végrehajtató itélet milyen peres ügyben hozatott, igy nem szenvedhet kétséget, hogy a sommás visszahelyezési perbeim ho­zott itélet vógrehajhatósága is csak 32 év alatt évül el; ezeknél fogva az 1970/893. szám alatt kelt itélet alapján a sommás vissza­helyezésre nézve is van végrehaj­tásnak helye. Kassai T. 1906. nov. 7. 5654. sz. Gl. XIV. 1225. A végreh. törv. 23. §-a biróilag meg­itélit, vagy ,ami ezzel egyértelmű: a birói egyezségen alapuló követe­lések elévülésére nézve azt a ren­delkezést tartalmazza, hogy a végrehajtási jog a követelés jog­czimére és minőségére való tekin­tet nélkül a követelés végrehajt­hatóságától számitott és semmi kö­rülmények között félbe nem sza­kitható rendes -magánjogi elévü­lési határidő alatt évül el. A csőd­törvény 141. §-ának rendelkezése szerint a felszámolás alkalmával meg nem támadott követelésre vo­natkozó felszámolási tárgyalási jegyzőkönyv hiteles kivonata a végrehajtő egyezség erejével bir. A végrehajtási törvény 23. §-nak rendelkezését a m. kir. Curia 62. polg. számú döntvényében foglalt megállapítás értelmében is az 1883: XXV. t.-cz. meg nem vál­toztatta. B. 1206/1902. Gl. VII. 248. 24. §. A birósági végrehajtó által kineve­zett ügygondnok a végrehajtást szenvedett külön megbízás nélkül képviselni nem jogosult. Kolozs­vári tábla 1896. deczember 28. 3286. sz. a. Gr. III. 70. Az 1881: LX. t.-cz. 24. §-a éntelmé­ben kinevezett ügygondnok által a végrehajtást szenvedő érdekében használt jogorvoslat elfogadandó. Budapesti Ítélőtábla 3. határozat, I. költet, 190. 1. Gr. III. 71. Gl. VII. 249. Az 1881: LX. t.-cz, 24. §-a értelmé­ben kirendelt ügygondnok végre­hajtást szenvedő érdekeinek meg­óvására irányuló eljárásnak díja­zását ügy gondnokoltjától igényel­heti. B. 1903. május 27. 4459/903. sz. a. III. 72. Ellenkező: Budapesti tábla: a végrehajtást szen­vedő fél lakásának kutatása czi­mén az ügygondnok javára és a végrehajtató fél terhére egyáltalán mi költség sem állapitható meg. 1900. szeptember 18. 1748. sz. a. Gr. III. 73. Gl. VII. 250. Ügygondnok árverésmegjelenési diját a végrehajtást szenvedett viseli, de annak előlegezésére végrehaj­tató nem kötelezhető. B. 1899. nov. 9. P. 6439./90. sz. Gl. VII. 251. A végrehajtási eljárás folyamában az ismeretlen örökösök részére ki­Teindelt ügygondnok megbízása egyedül a végrehajtási eljárás fo­lyamán hatályos, de a perbeli kép­viseletre már ki nem hat. C. 1891. máj. 6. 10,602/90. sz. Gl. VII. 251. Az ügygondnok jogai és kötelességei ugyanazok, melyek a fél által ren­delt ügyvédéi; ebből kifolyólag tehát az ügygondnok dijait közvet­lenül csak .attól a féltől követel­heti, akinek részére kirendelte-

Next

/
Thumbnails
Contents