Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 57—58. §§. 217 Az ügyvédi rendtartás 57. szakaszá­nak rendelkezése, hogy az ügyvéd ia per tárgyát magához nem vált­hatja, nem általános, hanem az ügyvéd és megbízója közt íenforgó jogviszonyra való tekintettel csakis az utóbbi érdekeinek megóvása czéljából olyan viszonylagos sem­miségi okot állit fel, amelyre kizá­rólag' csak az ügyvéddel szerző­désre lépő fél, nem pedig lannak adósa hivatkozhatik, annál kevésbé vehető ez hivatalból figyelembe. 0. 1905. ott. 20. 844/904. sz. Gl. XII. 2408. A quota litis kikötésének esetében az ügyvédi munkadíj és költségek követeléséhez való jog meg nem szűnik akkor, ha az ügyvéd kimu­tatja, hogy a fél hamis informa­tioja folytán vállalkozott ekként a per vitelére. 0. 1905. febr. 1. 7979/903. Ül. XII. 2409. Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, hanem az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. §-ához ké­pest csak keresettel s per utján érvényesítheti olyan diját, mely az általa vitt perben nem lett még az 1868 :LIV. t.-cz. 252. §-a sze­rint megállapítva. 0. 1905. május 16. 4832/1906. Gl. XV. 2410. Az alp.-nek jogszerzése, mint az ügy­véd és az általa képviselt fél kö­zötti átruházás, az 1874:XXXIV. t.-cz. 57. §-ának tekintete alá eső oly magához váltását képezi a pe­resített követelésnek, mely semmis és érvénytelen. C. 1906. márcz. 21. 9014/905. sz. Gl. XIII. 1140. Minthogy az ügyvéd részére büntető ügyben való képviseletre adott megbízás a büntető bíróság hatá­rozatálban foglalt vagyoni marasz­talás behajtására ís kiterjed, olyan esetben, amikor a vagyoni marasz­talás (behajtását czélzó kielégítési végrehajtási kérvényt ellenjegyző ügyvédnek megbízott minősége a kérvényhez csatolt büntetőbíró­sági határozatból megállapítható, az ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy megbízotti minőségét külön is Ügazolja. Debr. T. ,4318/905. sz. Gl. XIII. 1141. 58. '§. Az ugyanazon peres ügyre vonat­kozólag a már megállapított, va­lamint a még csak megállapítandó dijak és költségek iránti követelé­sét felperes egy keresetbe össze­foglalva a perbíróságnál érvénye­sítheti. C. 1900. május 10. 256. sz. Gr. III. 194. Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, hanem az 1874. XXXIV. t.-cz. 68. §-hoz képest csak keresettel s per utján érvé­nyesítheti oly díjjegyzékét, mely az általa vitt perben nem lett még az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-a szerint megállapítva. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §. o) pontja alap­ján megsemmisítendő a bíróság határozata s eljárása akkor, mi­dőn a kérelmező ügyvéd dijait s költségeit peren kivül, a megha­talmazó fél meghallgatása nélkül állapította meg végzésileg. Curia 1885. febr. 6. 74.261/884. sz. Gr. III. 195. Ha az ügyvéd ügyfele utasítása foly­tán a per megindítását czélzó ke­resetét elkészítette, de annak az illetékes bírósághoz való beadása s igy a per folyamatba tétele az ügyfélnek későbbi ellenkező uta­sítására elmaradt: a követelt ?\­jak és költségek megállapítása, te­kintet nélkül azoknak mennyisé­gére, az illető per birájának ha­tásköréhez tartozik. C. 1888. decz. 21. 9740. sz. Gr. III. 196. Gl. VII. 1254. Az ügyvéd díjjegyzékét per titján azon esetben is érvényesítheti, ha félével el nem számolt. C. 1890. szept. 3. 154. sz. Gr. III. 197. Az ügyvéd, ha a képviseletről le nem mondott, az elvállalt peres ügy be­fejezése előtt díjkövetelését bírói­lag nem érvényesítheti. C. 1890. nov. 6. 6226. sz. Gr. III. 193. Gl. VII. 1241. Az ügyvéd jogosítva van ugyan ki-

Next

/
Thumbnails
Contents