Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 57—58. §§. 217 Az ügyvédi rendtartás 57. szakaszának rendelkezése, hogy az ügyvéd ia per tárgyát magához nem válthatja, nem általános, hanem az ügyvéd és megbízója közt íenforgó jogviszonyra való tekintettel csakis az utóbbi érdekeinek megóvása czéljából olyan viszonylagos semmiségi okot állit fel, amelyre kizárólag' csak az ügyvéddel szerződésre lépő fél, nem pedig lannak adósa hivatkozhatik, annál kevésbé vehető ez hivatalból figyelembe. 0. 1905. ott. 20. 844/904. sz. Gl. XII. 2408. A quota litis kikötésének esetében az ügyvédi munkadíj és költségek követeléséhez való jog meg nem szűnik akkor, ha az ügyvéd kimutatja, hogy a fél hamis informatioja folytán vállalkozott ekként a per vitelére. 0. 1905. febr. 1. 7979/903. Ül. XII. 2409. Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, hanem az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 58. §-ához képest csak keresettel s per utján érvényesítheti olyan diját, mely az általa vitt perben nem lett még az 1868 :LIV. t.-cz. 252. §-a szerint megállapítva. 0. 1905. május 16. 4832/1906. Gl. XV. 2410. Az alp.-nek jogszerzése, mint az ügyvéd és az általa képviselt fél közötti átruházás, az 1874:XXXIV. t.-cz. 57. §-ának tekintete alá eső oly magához váltását képezi a peresített követelésnek, mely semmis és érvénytelen. C. 1906. márcz. 21. 9014/905. sz. Gl. XIII. 1140. Minthogy az ügyvéd részére büntető ügyben való képviseletre adott megbízás a büntető bíróság határozatálban foglalt vagyoni marasztalás behajtására ís kiterjed, olyan esetben, amikor a vagyoni marasztalás (behajtását czélzó kielégítési végrehajtási kérvényt ellenjegyző ügyvédnek megbízott minősége a kérvényhez csatolt büntetőbírósági határozatból megállapítható, az ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy megbízotti minőségét külön is Ügazolja. Debr. T. ,4318/905. sz. Gl. XIII. 1141. 58. '§. Az ugyanazon peres ügyre vonatkozólag a már megállapított, valamint a még csak megállapítandó dijak és költségek iránti követelését felperes egy keresetbe összefoglalva a perbíróságnál érvényesítheti. C. 1900. május 10. 256. sz. Gr. III. 194. Az ügyvéd nem kérvénynyel s nem perenkivüli uton, hanem az 1874. XXXIV. t.-cz. 68. §-hoz képest csak keresettel s per utján érvényesítheti oly díjjegyzékét, mely az általa vitt perben nem lett még az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-a szerint megállapítva. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §. o) pontja alapján megsemmisítendő a bíróság határozata s eljárása akkor, midőn a kérelmező ügyvéd dijait s költségeit peren kivül, a meghatalmazó fél meghallgatása nélkül állapította meg végzésileg. Curia 1885. febr. 6. 74.261/884. sz. Gr. III. 195. Ha az ügyvéd ügyfele utasítása folytán a per megindítását czélzó keresetét elkészítette, de annak az illetékes bírósághoz való beadása s igy a per folyamatba tétele az ügyfélnek későbbi ellenkező utasítására elmaradt: a követelt ?\jak és költségek megállapítása, tekintet nélkül azoknak mennyiségére, az illető per birájának hatásköréhez tartozik. C. 1888. decz. 21. 9740. sz. Gr. III. 196. Gl. VII. 1254. Az ügyvéd díjjegyzékét per titján azon esetben is érvényesítheti, ha félével el nem számolt. C. 1890. szept. 3. 154. sz. Gr. III. 197. Az ügyvéd, ha a képviseletről le nem mondott, az elvállalt peres ügy befejezése előtt díjkövetelését bíróilag nem érvényesítheti. C. 1890. nov. 6. 6226. sz. Gr. III. 193. Gl. VII. 1241. Az ügyvéd jogosítva van ugyan ki-