Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 55—57. §§. munkához. C. 1901. ápr. 17. 115. Gl. VII. 1221. Az 1874. évi XXXIX. t.-cz. 55. §. szerint a fél a jutalonidijnak aránylagos leszállítását osak e törvényszakasz a) és b) pontjaiban, tehát meghatározott kivételes esetekben kérheti, nevezetesen akkor, ha előre nem látott véletlen esemény folytián az ügy, vagy a •képviselet megszűnt, avagy ha a fél az ügyvédtől a megbízást! a fegyelmi bíróság által megrótt hiba miatt visszavonni kényszerült; ellenben a fegyelmi bíróságnak valamely hibát megállapító határozata nélkül ama jutalomdíj szempontjából a jelen perben nem dönthető el az a kérdés, hogy felperest az elvállalt ügyvédi eljárás körül terheli-e valamely hiba és hogy alperes részéről a megbízás visszavonása indokolt volt-e? C. 1901. szept. 20. 283. sz. Gl. VII. 1222. Ha a felperes jogelőde az alperes képviseletével az u. n. konverzió befejezte előtt felhagyott s e miatt bizott meg az alperes érdekei képviseletével és előmozdításával más ügyvédet vagy meghatalmazottiad: ugy a kikötött jutalomdíj leszállításának helye van. C. 1902. márcz. 20. 623/901. Gl. VII. 1223. A per-tárgy hányadának ügyvédi jutalmául való tilos kikötése nem forog fenn, midőn a jutalmazási alapul kijelölt érték a per tárgyát nem képezte. C. 1878. márcz. 19. 800. sz. Gl. VII. 1224. Ha a válópör, melynek lefolytatása végett a dijlevél adatott, a felek kibékülése folytián megszűnt, az ügyvéd nem veszti el dijaira vonatkozó igényét. Bp. t. 1905 XII. „ 5. I. G. 323. Gl. XIII. 1139. Ügyvédi jutalomdíj, ha pernyerés esetére köttetett ki, nem jár, ha a fél a megbízást visszavonja. N. 1907. II. 28. G. 19. Gl. XIV. 1286. A kereskedőnek az az ügylete, melynél fogva künnlevő üzleti követeléseinek per utján való behajtására ügyvédet biz meg, mindenképen az ő kereskedelmi üzletének folytatásához tartozik s ekként a kereskedőre nézve kereskedelmi ügyletnek tekintetik akkor is, ha az ügyvéddel ennek jutalomdija iránt előre megegyezik. B. 1907. május 21. 1395. sz. Gl. XIV. 1287. Több per vitelére kikötött ügyvédi jutalomdíj aránylagos leszállítása, ha az ügyvéd az egyik perben a képviseletről lemond. N. 1906. X. 10. G. 97. Gl. XIV. 1288. 56. §. Általános jogszabály és eninek érvényesülését az ügyvédi rendtartás 55. §-a nem zárja ki, hogy minden kétoldalú szerződésnél. és igy az ügyvédi jutalomdíj tárgyában létrejöttl ügyletnél is, ahhoz, hogy az egyik fél a szerződési kötelezettség teljesítését a másik féltől, tehát ügyvédi jutalomdíj esetén az ügyvéd vagy jogutódja a jutalomdijat a megbízótól követelhesse, szükséges, hogy maga részéről az elvállalt kötelezettséget teljesítse. (Hasonló értelemben határozott a Curia 1898. I. G. 193. és 143. sz. alatt.) C. 1902. márcz. 20. I. G. 623/901. sz. Gr. III. 183. A jutalomdíj leszállítása oly esetben is helyt foghat, ha a per időközbeni tárgytalanná vált. C. 1900. decz. 27. I. G. 502. Gr. III. 184. 57. §. Az ügyvédre bizott ügy tárgyából valamely hányadrészének ügyvédi jutalomdíj lekötése nem képezi a per tárgyának magához váltását! s nem esik az 57. §. alá. Curia 1900. február 14. I. G. 615/99. Gr. III. 185. A per tárgyának magához váltása forog fenn abban az esetben is, ha a fél a peres követelés túlnyomó részét engedte át jutalomdíj fejében az ügyvédnek. C. 1902. febr 18. 598. sz. Gr. III. 186. Gl. VII. 1231. B. O. az alperessel szemben azt a