Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 54. §. 213 perbeli dijai és 'költségei saját felével szemben megállapittattak, útjában nem állhat annak, hogy az ügyvéd a fél megbízása alapján teljesített, azonban a perben tüzetesen fel nem sorolt összes munkálatai dijainak és az azokkal kapcsolatos kiadások megállapítását, ujabbi részletesebb felszámítás alapján külön per utján szorgalmazhassa. 0. 1905. november 14. 6540/1904. sz. Gl. XII. 2401. A tényleg le nem rótt bélyegilleték a megbízott ügyvéd részére saját felével szemben meg nem állapitható. O. 1905. febr. 14. 1336/904. _ sz. Gl. XII. 2402. Ügyvédi dij után kamat a kereset beadása napjától jár, mert alperes a terhére megállapított öszszegre nézve attól a naptól kezdve tekinthető késedelmesnek. Curia 1905. okt. 12. 4214/1904. sz. Gl. XII. 2403. Az ügyvéd felével szemben nem számithatja fel, külön utasitás hiányában a más helyre történt utazás költségeit, mert ott más ügyvéd helyettesíthette volna. C. 1170/1904. v. sz. Gl. XII. 2404. Az ügyvédi dij nem sorozható a csődkövetelések első osztályába iC. 754/1904. v. sz. Gl. XII. 2405. A helyettesnek a helyettesítő ügyrvéd1 elleni munkadij és költség iránti követelése és a perbíróság előtt érvényesíthető. 0. 682/1904. v. sz. Gl. XII. 2406. Az 1874: XXXIV t.-cz. 54. §'-a értelmében az ügyvédnek az általa megbízója érdekében a dij és az idővesztés kárpótlása szabad egyezkedés utján is határozható meg ugyan, de az e részbeni előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges. C. 1906. évi deezember 14. 1461/1905. Gl. XIV. 1281. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-ának az a kivételes rendelkezése, hogy ügyvédi dij megállapítására vonatkozó egyezség érvényességéhez okirat szükséges, kölcsönös és az egyezkedő felekre egyaránt kötelező u^an, azonban csak egyes ügyek vitelére vonatkozóan létrejött megállapodásokra alkalmazandó, mig oly esetben, midőn az ügyvéd meghatározott évi fizetésért állandó alkalmazást vállal bizonyos ügyvédi teendők ellátására, nem alkalmazható. C. 1907. jun. 7. 641/906. sz. Curia polg. tanácsainak értekezleti megállapodása. Gl. XIV. 1282., 1283. Az ügyvéd, a reá bízott per befejezte előtt, felétől az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 54. és 58. §-ainak helyes értelmében csak előleget követelhet. O. 1906. november 29. 3241/1905. Gl. XIV. 1284. Helyettesítéssel megbízott ügyvéd csak az esetben követelheti költségeit a féltől, ha a helyettesítés a fél előzetes értesítésével és beleegyezésével történt. C. 1907 febr. 14. 1906. (évi 145. v. Gl. XIV. 1285. Minthogy abban az esetben, amikor a meghatalmazási szerződés az egyik fél által, az elvállalt szolgáltatások befejezése előtt visszavonatik és a másik fél által ez tudomásul vétetik, a megbízási jogviszony megszűnik és ennek következtében oly állapot létesült:, amelyre a felek közötti, a dijlevélbe foglalt szerződés nem is vonatkozott, a dijlevélbe foglalt szerződési megállapodás tárgytalannak tekintendő s ily esetben a meghatalmazási jogügylet alapján, felp. kiérdemelt diját és költségeinek megtérítését az 1874:XXXIV. t.-cz. 54. §-ában foglalt anyagi rendelkezés alapján, a dijlevélre tekintet nélkül követelni jogosult. B. 1901. decz. 13. 244. sz. Gl. VII. 1211. Ha a megbizó fél és az ügyvéd között az a megállapodás jő létre, hogy az ügyfél a munkadíjat az ügyvédnek megfizetni nem lesz köteles és ekként az ügyvéd a munkadíj tekintetében aTra van utalva, hogy azt a megbizó ügyfél ellenfelétől peT- vagy végrehajtási költség czimén hajtsa be, akkor az ügyfél, aki ezt a megállapodást