Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

210 Az ügyvédi rendtartás 54. §. érvényesithetésének azt a feltételét, hogy a peres ügy az alp. követelését megállapító jogérvényes ítélettel befejezve legyeim, meg rnem változtatta, felperes tehát .a kereset alapjául vett eme szerződés keretén belül követelését csakis annak feltételei mellett érvényesítheti és .alperesnek a megbízás elvonását tárgyazó cselekménye felperest csak arra jogosíthatta volna, hogy alperestől megfelelő kártérítést érvényesítsen. N. 1899. jun. 8. 21. sz. Gl. VII. 1210. A megyei tiszti ügyész .a perben felmerült dijainak és kiadásainak megállapítását csakis saját! törvényhatóságával szemben nem igényelheti, amennyiben tehát a tiszti ügyész a törvényhatóság területén fekvő valamelyik község képviseletében, bár felettes hatóságának kirendelésére, de a községtől nyert meghatalmazás alapján járt el, az ezzel az eljárással felmerült dijának és kiadásának megbízójával szemben leendő megállapítását jogszerűen követelheti. C. 1903. decz. 22. G. 662/903. sz. Gr. X. 1101. A megyei tiszti ügyész perbeli munkadíja az általa közhivatalánál fogva képviselt megyei törvényhatóság, illetőleg annak egyik pénztára irányában nem állapitható meg. C. 1904. április 21. I. Gl 199/904. Az 1868: LIV. t.-cz. 84. §-a szerint, a magyar államkincstár jogi képviselője a kincstári ügyészség, az az által kifejtett perbeli működés pedig az ügyvédi munkálattal egy tekintet alá esik C. 1903. decz, 15. G. 405. Gr. X. 1102. Az ügyvédi dijakra nézve is áll az az általános jogszabály, hogy amenynyiben a beszáimithatóságnak előfeltételei fennállanak, azok beszámítás tárgyát képezhetik. Az ügyvédi díj beszámitlhatóságához elégséges, ha az a féllel szemben már jogerősen megállapittatott. Curia 1904. jan. 20. G. 490/903. sz. Gr. X. 1104. Kendőri büntető ügyekben az ügyvédi képviselet kötelező nem lévén, ügyvédi díj meg nem állapítható. Ha azonban a fél ügyvéd által helyettesitteti magát, az ügyvéd a fél jogaiba lép s a megjelenési költségek megítélésének van helye. A m. kir. belügyminiszter 1904. évi 4720. számú határozata Gr. X. 1105. Jutalomdíj, munkadíj, tiszteletdíj azonos fogalmak. C. 1904. nov. 3. 2518. Gr. X. 1106. Szegényjogon perlekedő fél részére adott előleg be nem hajtható az ügyvéden. Curia 1904. október 8. 5463/902. Gr. X 1107. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-a értelmében szabad egyezkedés utján kötelezett ügyvédi jutalomdíj iránt indított keresetre, .az 55. és 56. §-ban foglalt eseteket kivéve, az 58. §-nak a bírói hatáskört szabályozó rendelkezése ki nem terjed; ellenben az utóbbi §. értelmében a perben felmerült, de bíróilag meg nem állapított ügyvédi költségre nézve a per bírósága oly ügybiróság, amelytől eltérésnek helye nincsen. C. 1904. decz. 9. G. 388. Gr. X. 1108._ A tiszti ügyész, ha csak tiszteletbeli is, munkadijat képviseltjétől nem kérhet C. 1905. máj. 21. 1029/905. Gl. XÍI. 2380. Felesleges költség az, amely az által merült fel, hogy az ügyvéd a vételár fedezetére a váltók visszaadását nem az ügylet hatálytalanítása iránti keresetben, hanem külön keresettel követelte. C. 905. jun. 13. 451/905. Gl. XII. 2381. Az ügyvédi tiszteletdíj a fedezetére adott váltó alapján egyáltalán nem érvényesithető, ha az erre vonatkozó egyezkedés okiratba nem foglaltatott. Curia 1905. mároz. 12. 662/904. Azonos: 1426/904. Gl. XII. 2382. Felperes ügyvédi dijait és kiadásait1, bárminő peres vagy perenkivüli eljáirásbani végzett munkálataiért költség jegyzéke alapján perrel követelni jogosítva van, minden előzetes elszámolási eljárás eüőrebo-