Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az ügyvédi rendtartás 54. §. 205 4381. sz. Gr. III. 169. GI. VII. 1185. Az 1874:XXXIV. t.-cz. 54. §-ának az a kivételes rendelkezése, hogy az ügyvédi dij előzetes megállapítására vonatkozó egyezkedés érvényes ségéliiez okirat szükséges, kölcsönös és az egyezkedő felekre egyaránt kötelező. 0. 1893. dec. 29. 1395/93. sz. Gr. III. 170. Az ügyvédi rendtartás 54. §-ának az a rendelkezése, amely a munkaidő tekintetében történt előleges egyezkedés érvényességéhez Írásbeli okiratot követel, arra az esetre is alkalmazandó, ha a megbízó fél állit oly megállapodást, melynél?: értelmében az ügyvéd a munkadíj iránti igényeiről előre lemondott. C. 1899. dec. 8-án 528/99. a Curia IV. tanácsának állandó gyakorlata. Gr. III. 171. A törvény nem köti ki a megállapodás érvényességét okirat kiállitásához akkor, ha az ügyvéd a megbizőja javára valamely jogról lemond, jeesen, ha megbízójával abban állapodott meg, hogy a reá bízott ügyiben akár feltétlenül, akár bizonyos feltételek mellett munkadijat nem követelhet. C. 1901. márcz. 2. I. G. 25. Azonos: 1901. nov. 7, I. G. 397. és 4606/902. sz. Gr. ni. 172. Gl. VII. 1190. Az ügyvédi munkadíj a jutalomdijjal azonos természetű lévén, ha az ügyvéd részére okiratilag valamely per nyerés esetére bizonyos összeg1 csalk jutalomdíj fejében igértetett is megfizetni, az ügyvéd felétől külön munkadijat nem, hanem a jutadomdijon ' felül csakis készpénzbeli kiadásainak megtérítését jogosult követelni. C. 1903. szept. 11. G. 143. sz. Gr. III. 173. Ha az ügyvéd meghatározott évi fizetés mellett állandó alkalmazást vállal ügyvédi teendők tekintetében, akkor az őt alkalmazótól annak peres ügyei viteléért a megbatározott évi fizetésen felül még külön díjazást nem követelhet, ha csak az ellenkező ki nem köttetett. C. 1893. szept. 13. 8335. sz. Gr. ül. 174. Gl. 1167. Az ülbyvéd mulasztása esetében kártérítéssel tartozhatik ugyan, de ez dijának és költségeinek megállapítását nem gátolhatja. 1888. okt. 26. C. 1889. márcz-. 19. 26. sz. Gl. 1165. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az ügyvéd és fele között létrejött előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges, kifejezetten csak a jutalomdíj és idővesztés kárpótlására vonatkozik és a törvénynek szigorúan magyarázandó ez a rendelkezése az ügyvéd és fele között létrejött oly megállapodásra, melynél fogva felhatalmaztatik, hogy időközi költségeit a behajtandó összegekből visszatarthatja, ki nem terjeszthető. Curia 1900. jan. 31. 3355/99. sz. Gr. III. 175. Az ügynek közbenjáró által való keresése a jutalomdíj iránti ügyletet nem teszi érvénytelenné, hanem csak az ügyvéd elleni fegyelmi eljárásra szolgálhat alapul. C. 1900. febr. 14. I. G. 615/99. sz. Gr. III. 176. Az ügyvédi megbízás időelőtti viszszavonása esetében a megbízó fél sikeresen nem hivatkozhatik az ügyvéd részéről előlegesen tett joglemondásra. C. 1899. decz. 1. G. 435. sz. Gr. III. 177. Ha az ügyvéd és fele között a jutalomdijra nézve oly szerencseszerződés jött létre, mely szerint siker esetén az ügyvédet a behajtandó követelés egy hányada fogja megilletni, ha a behajtás nem sikerült: az ügyvéd munkadíja megtérítését felétől nem követelheti. C. 1889. július 10. 5215. sz. Gr. III. 178. Gl. VII. 1176. Az ügyvéd a hivatalával járó kötelességeinél fogva a perlekedő felek közt a peren kívüli kiegyezést soha sem gátolhatja, legkevésbé pedig a saját anyagi előnyére, minélfogva bírói uton érvényesíthető jogalapot nem képez azon megállapodás, hogy a fél ki nem egyez-