Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

194 Az ügyvédi rendtartás 36—38. §§. kamara választmányának a teendője a 34. és 35. §§-ban előőirtakat foganatba venni. Curia 1891. nov, 7. 347. sz. Gr. III. 93. Az ügyvéd ellen emelt panasz ténye a felek közötti magánjog viszonyra Vonatkozván: annak megbirálása s elintézése az ügyvédi kamara választmányának illetősége alá nemi tartozik. Cnxia 1875. október 1. 7899. sz. Gr. III. 94. Az ügyvédi (kamara választmánya az ügyvédet az 1874:XXXVI. t.-ez. 35. §-a értelmében a kamara lajstromából csak .az idézett törvény 34. §-ában felsorolt esetekben törölheti ki, ezek között pedig az elmebetegség miatt történt gondnokság alá helyezés elő nem fordul, sőt az 1887:XXVIII. t.-cz. 4. §. I) pontjához képest a gondnokság alá helyezés esetében az illető ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától a kamara fegyelmi bírósága függesztheti fel. C. 1900. szept. 13. 4153. sz. Gl. VII. 1105. 36—37. §§. Az ügyvédi kamara részéről leltározás ezéljából kiküldött kamarai tagnak munkadíj nem jár: kész kiadása azonban megtérítendő. C. 1889. szeptember 5. 6509. sz. Gr. III. 95. Gl. VII. 1107. Az ügyvéd eltűnése esetében iratainak leltározási költségei első sotrbaini az eltűnt vagyonát s ha abból be nem hajthatók, azon feleket terhelik, kiknek érdekei a leltározás által meg lettek óva. C. 1886. ápr. 8. 492. sz. Gr. III. 96. Gl. VII. 1106. Az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztett ügyvéd iratai és értékeinek leltározása a felek érdekében történvén, a leltározás foganatosítása nem tehető függővé az ügyvéd akaratától, hanem, ha a kiküldött eljárásában ellenállásra talál vagy alapos gyanú merül fel, hogy összeírás alá tartozó tárgyak elrejtettek, jogosítva van rendőri segédletet is igénybe venni s az elrejtett tárgyak után kutatást tartalmi. Curia 1892. június 24. 4018. sz. Gr. III. 97. Gl. VII. 1108. Az elhalt ügyvéd irodájára gondnokul kirendelt ügyvéd az elhalt örököseinek számadással tartozik. C. 1893. szept. 20. 6700. sz Gr! III. 98. Gl. VII. 1109. Az ügyvédi rendtartás 37. §-a alapján az elhalt ügyvéd irodája részére kirendelt gondnoknak nem tartozik sem jogai, sem kötelességei közé az elhalt ügyvéd követeléseinek a behajtása és tartozásainak a kifizetése, ha tehát az iroda részére kirendelt gondnok ily követeléseket behajt és ily tartozásokat kifizet, mint megbízás nélküli ügyvivő jár el; már pedig a megbízás nélküli ügyvivő és a jogositott között fennforgó jogviszony elbírálása az ügyvédi rendtartás 66. §-ában említett külön ügybíróság elé nem tartozik. O. 1906. jun. 19. 5611/905. sz. Gl. XIII. 1136. Több ügyben való megbízás esetében az ügyvéd addig, míg a maga részéről megbízatásáról le nem számol, nem követelheti dijai megtérítését. Az elszámolás tekintetében a bizonyítás a megbízottat terheli. Po. t. 1905. X. 25. G. 87. Gl. XIII. 1137. 38. §. A fél hozzájárulása nélkül az ügyvédek közt bíróilag meg nem állapított költségre vonatkozó megállapodás a peres felet nem kötelezi. C. 1890. április 10. 731 sz. Gr. III. 99. Téves az a jogi álláspont, hogy a per vitelére és egyesség kötésére megbízott ügyvéd részéről peren kívül létesített megállapodások általában csak különös megbízás és utasítás esetében volnának kötelezők a megbízóra nézve. O. 1900. június 16. I. G. 266. sz. Gr. III. 100. Oly jogszabály nem létezik, amely az egyezség kötésére is felhatalmazott perbeli ügyvéd által bíróságon kivül a reá bízott pex tárgya