Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

174 A birfik és bírósági hivatalnokok felelőssége. állásukból fegyelmi eljárás nélkül is elbocsáthatók. (Közigazgatási biróság 1901. márczius 12-én. 603. sz., lásd közjogi kötet 494. sz. esetét.) Gr. III. 29. •Joggyakornok felett a fegyelmi hatóságát a törvényszéki elnök gyakorolja, az ügyviteli szabályok 12. §-a alapján kifejtett gyakorlatnál fogva. 1887. ianuár 5. 6816/88. f. ü. Gr. III. 30. Egy és ugyanazon biró nem vehet részt ugyanazon vádlott ellen egy alapból kifolyólag folyamatba vett büntető és fegyelmi ügy elbírálásában s amennyiben részt vesz, ez hivatalból észlelendő semmiséget képez. Budapesti tábla 1888. okt. 19. 625/88. sz. Gr. III. 31. Fegyelmi ügyekben a hatáskört a panaszlottnak a panasznak érdemleges intézkedés alá vételekor viselt állása szabályozza meg abban az esetben is, ha előbb már az 1871: VIII. t.rcz. 39. §-ában megszabott előkészítő intézkedések voltak folyamatban. C. kisebb fegy. tan. 400/93. sz. Gr. III. 32. Személyi összefüggés esetében a magasabb fokú biró felett fegyelmi joghatósággal biró fegyelmi biróság hatáskörébe tartozik az alantasabb fokú bírák felett is Ítélkezni. C. kisebb fegy. tan. 1893. nov. 14-én. 400/93. sz. Gr. III. 33. Személyi összefüggés esetében, ha a fegyelmi eljárásnak a magasabb fokú biró ellen helye nem találtatik, az iratok szabályszerű eljárás végett az alantasabb fokú birák felett fegyelmi joghatósággal biró fegyelmi bírósághoz visszaküldendők. A királyi és országos legfőbb fegvelmi biróság 1894. február 8. 12/94. sz. Gr. III. 34. Oly esetben, anidön ugyanazon fe<xyelmí panasz összefüggöleg. több, különböző elsőfokú fegyelmi biróság illetősége alá tartozó egyén ellen emeltetett, az eljárás valamennyi panaszlottra vonatkozólag a magasabb fokú biróság által teljesítendő. Curia 1874. július 29. 79. sz. Gr. ín. 35. A legfőbb ítélőszék fegyelmi bíróságának illetékességéhez tartozik segédszemélyzetének valamely tagja ellen emelt oly panasz feletti bíráskodás is, melynek tárgyát az illetőnek elsőfokú bíróságnál alkalmazásban léte alatt elkövetett cselekmény vagy mulasztás képezi. C. 1881. január 28. 32. sz. Gr. III. 36. Biró vagy bírósági hivatalnok elleni fegyelmi ügyben felmerült illetőségi összeütközési esetben az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók, hanem ily esetben az 187l:VIII. t.-cz. 34. §-ában kijelölt másodfokú biróság felebbezési uton határoz. Curia 1891. január 27. 12. sz. Ellentétes határozat 1895. július 20. 359. sz. Gr. III. 37. A járásbíróság vezetőjének utasítását az aljárásbixó feltétlenül követni lévén köteles, a tanúkihallgatást megtagadó laijárásbiró fegyelmileg büntetendő, nem szolgálhatván memtséigül az a körülmény, hogy más dolga volt. C. 258/905. fegy. Gl. XII. 2867. Az ügyésznek tévedése a büntetés elévülésének kérdésében és ennek folytán az elítélt vádlottnak letartóztatása nem tekinthető fegyelmi vétségnek. 0. 171/005. fegy. Gl. XII. 2468. Nem fegyelmi vétség, ha a biró a kiküldetési helyen vasárnapokon nem tartózkodik, de azért a diját e napokra is felszámította; és há dijait a fennálló helytelen gyakorlat szerint magasabb összegben számította fel. O. 1905. nov. 18. fegy. Gl. 2469. Ha a biró a félnek a perállásról nyilatkozik, ezzel még nem követett el fegyelmi vétséget. C. 1905. dec. 2. 510/905. Gl. XII. 2470. Magán levélben használt sértő kifejezés a biró ellen is fegyelmi vétség. C. 202/905. fegy. Gl. XII. 2471. Nem fegyelmi vétség, ha az elitélt tévedésből egy napig tovább tar-