Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

10 Végrehajtási döntvénye, I. kötet, 168. 1. Gr. III. 47. Gl. VII. 223. Az elsőbiróság az 1881 :LX. t.-cz. 12. és 19. §§-ai értelmében akkor, a mikor a végrehajtást elrendelte, köteles lett volna egyidejűleg kiküldöttet is rendelni; emez intézkedésének akadályául az a körülmény, hogy a végrehajtás elrendelésével egyidejűleg a végrehajtást szenvedett részéről beadott végrehajtás megszüntetési kereset halasztó hatályúnak kimondatott, nem szolgálhatott. K. 1896. jan. 15. 5790/95. Gl. VII. 221. A kellő idő előtti beadás miatt viszszautasitott szabályszerű végrehajtási kérésnek újbóli benyújtásától a felek elzárva nem lévén, az érdemileg elintézendő. Ko. 1898. máj. 5. 1268. Gl. VII. 222. 13. §. Az engedményes váltókötelezett kérelmére, a többi váltókötelezett ellen nem rendelhető el a végrehajtás azon az alapon, hogy a váltóbirtokos birói határozaton alapuló jogait a fizetést teljesített váltókötelezett re engedményileg átruházta. Szegedi ítélőtábla 3. határozat, I. kötet, 279. 1. Gr. III. 48. Nem lehet elrendelni a végrehajtást az ügyvéd ellen, ha a végrehajtói dijak megfizetésére az ügyfél (végrehajtató) köteleztetett. B. 1902. okt. 17-én. 7916. sz. Gr. III. 49. A követelés behajtására kirendelt ügygondnok személye ellen ebbeli minőségében a végrehajtás el nem rendelhető. B. 1903. febr. 19-én. 10.477/902. sz. Gr. III. 50. A végrehajtás folyamán a felperesi követelés engedményezésének megállapítása annál a bíróságnál kérendő, mely a végrehajtás folytatásának az uj jogosított javára való elrendelésére hivatott. Curía 1899. július 10-én. 3740/99. sz. Gr. III. 51. Gl. VII. 224. Ha az engedmény nem igazoltatott közokirattal vagy hitelesített maeljárás 13. §. gánokirattal, a végrehajtás elrendeléséről az engedményező is értesítendő. Bpesti tábla 36.861/85. Gr. ín. 52. A végrehajtást csak az ellen szabad foganatosítani, aki ellen elrendeltetett, — a kiküldött nincs jogosítva, hogy az 1881 :XL. t.-cz. 4. §-ánál fogva reá egyedül irányadó hazai bíróság végzését következtetés utján értelmezze. Budapesti tábla 1901. április 2-án. 1803/P. 1901. sz. Gr. III. 53. A bekebelezett végrehajtási zálogjogra nézve a végrehajtási jog a zálogjoggal függ össze és az telekkönyvileg el nem választható ugy, hogy az engedményest csak a zálogjog illesse; ha tehát végrehajtási zálogjog átruházásáról van szó, ez a végrehajtási jog engedményezését is magában foglalja és ily zálogjogra a tulajdonjog közvetlenül a telekkönyvi' hatóságnál nem szorgalmazható, mert a végrehajtási jog engedményezése az 1881 :LX. t.-cz. 17. §-a értelmében a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik és csak ennek a megkeresésére lehet az ily zálogjogra nézve a tulajdonváltozást telekkönyvileg foganatosítani. Curia 1904. márczius 24. 7233/903. Gl. VII. 225. Az engedményezés bejelentésének alakszerűségei. Bpesti T.: Folyamodónak kielégítési végrehajtás iránti kérelme az engedményezésnek igazolatlansága okából nem volt elutasitható s ezért az elsőbiróság a kérvénynek érdemleges elintézésére utasíttatott, mert a végrehajtható ítélet szerint jogosított G. S. és tsa czég a keresetnél igazolt ügyvédje által ellenjegyzett kérvényében bejelentette, hogy a megítélt követelést folyamodó G. J. és társa czégre engedményezte, amiről az adós értesíttetett is, ez a bejelentés pedig az 1881: LX. t.-cz. 13. §-ában emiitett közokiratot pótolja és különben is az Sp. III. 1063/5. sz. kérvény feletti meghallgatásra szabályszerűen