Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Az örökösödési eljárás. Általános rendelkezések. A holttányilvánítási nemcsak a törvényes, hanem a végrendeleti örökös is kérheti. C. 1902 márez. 12. 1060. sz. Gr. III. 1. A holtnak nyilváníttatni kért után való öröklésre -hivatottak bármelyike jogosult a holttányilvánítási kérelem előterjesztésére és ez az öröklendő vagyon kimutatására a törvényes jogszokás szerint nem kötelezhető. C. 1902 június 11-én 3890. sz. Gr. III. 2. Az, .akiire az örökös örökségét átruházta az 1894 :XVI. t.-cz. 5. §-a szerint, amennyiben az átruházást közokiratilag bizonyítja, ugyanazokat a jogokat gyakorolhatja az örökösödési eljárás során, amely jogok az örököst megilletik, miből következik, hogy az előbb emiitett előfeltételek fennforgása esetén az engedményes a hagyatéki eljárás alapjául szolgáló holttányilvánítási eljárás folyamatba tételére is jogosultsággal bir. 0. 1899. május 31-én 2523. sz. Gr. III. 3. Gl. VII. 114. A hagyatéki eljárás megindítását kérelmező hitelező az örökösök közötti osztály módozataira befolyást nem gyakorolhat. B. Gr. III. 4. Hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak s igy hagyatéki tárgyalásnak sincs helye, következésképen a hitbizományi javak leltározásáért járó dijak •megállapításánál az, 1894:XVI. t.cz. 117., 118. és 119. §-ait, melyek a hagyaték leltározásának és tárgyalásának diját szabályozzák, alkalmazni nem lehet, de nem alkalkalmazható hitbizományi vagyon leltározásánál az 1874:XXXV. t.cz. 99. §-a sem, mert a kir. közjegyző a törvényszerű dijnál magasabb dijat csak a magánfelek megbízása folytán létesített ügyletnél követelhet. C. 1900. jun. 25. 3221. sz. Gr. III. 5. Gl. VIÍ. 110. A hitbizomány haszonélvezete a hitbizományi birtokos halálával a várományosra az alapító oklevél alapján háramlik át, amiből Önként következik, hogy hitbizományi vagyonra vonatkozóan örökösödési eljárásnak helye nincs, hanem a hitbizományi vagyon a várományos birtokába a hitbizományi biróság által adandó át s csak abban az esetben, ha a hitbizományi birtokos után szabad rendelkezés alatt álló vagyon is maradt, pusztán ezen szabad rendelkezés alatt álló vagyonra vonatkozóan van helye örökösödési eljárásnak. C. 1900. jun. 25. 3221. sz. Gl. VII. 110. Annak a vitás kérdésnek eldöntése, hogy az örökhagyó kiskorú örökösét, vagy özvegyét, mint kedvezményezettet illeti-e, aki ezt az összeget a biztosító társulattól a kötvény alapján, melyben kedvezményezettként a kötvény előmutató jának lett megnevezve, már fel is vette? perutra tartozik. C. 1902. jun. 22. 6369. Gl. VII. 111. Az 188Í:LX. t.-cz. 138. §-a és az 1904 :XVI^ t.-cz. 3. §. 3. pontjának értelmében a hitelezőnek jogá-