Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

Végrehajtási eljá rás 250—252. §§. zár gondnoki dijakat a zárlat kérő tartozik előlegezni, a neheztelt végzéssel megállapított zárgondnoki dijak előlegezésére csakis végrehajtatót lehetett és kellett kötelezni. Gy. 1892. okt. 6. 4843. sz. Gl. VII. 843. végzésnek a költségre vonatkozó részét megsemmisítette, mert a végrehajtási törvény 251. §. értelmében az iránt, hogy eme törvény 237. §. a) pontjára alapított zárlat esetén a költségeket melyik fél s minő részben legyen köteles viselni, a bíróság a perben tartozik határozni; már pedig jelen esetben a ikérvényező kérvényének tartalma szerint a szerződésre állapított igényének érvényesítése végett pert tett folyamatba; mihez képest az eljáró bíróság a költségek megállapítása felett jelen végzésével törvénybe ütközőleg határozott. B. 1888. márcz. 1. 41.296. sz. Gl. VII. 846. 251. §. Az 1881. évi LX. t.-cz. 252. §-a 2. bekezdése értelmében a zárgondn<9ki dijak akkor is megállapodás tárgyát képezik, ha a felek részéről észrevételek nem adtattak s a zárgondnoki dijak megállapítását tárgyazó végzéis ellen ugy a felek, mint a zárgondnok felfolyamodást 'használhat. De mert az 1881 :LX. t.-cz. 250. §-a értelmében a zárlat tartama alatt felmerülő költségek a zárgondnok 'kezelése alatt befolyt jövedelemiből fedezendők, a mennyiben a zárlat alatti jövededelemiből nem fedezhetők s a zárlatot kérő azokat a bíróság meghagyására a kitűzött határidőben be nem szolgáltatná, a zárlat hivatalból feloldandó, a zárgondnoknak kötelességében állott volna arról, hogy a zárlat alatt felmerült költségeket a jövedelem nem fedezi, a bírósághoz jelentést tenni, melynek feladata lett volna a végrehajtót a költségek előlegezésére felhívni s ennek teljesítése esetén a zárlatot feloldani, a zárgondnok azonban ez irányban kötelességénefe eleget nem tevén, a zárlat alatt befolyt jövedelmekből nem fedezett költségtöbblet utólagos megtérítését a zárlatot kérőtől, illetőleg végrehajtótól nem követelheti. Gy. 1893. febr. 24. 642. sz. Gl. VII. 844. Ha az elsőfokon elrendelt zárlatot a felsőbíróság megszünteti, a zárlat által felmerült összköltségeket a zárlatkérő tartozik viselni. Gy. 1892. okt. 18. 4745. síz. Gl. VII. 845. 252. §. A kinevezett zárgondnok, a felügyelete alá helyezett végrelhlajfcási tömeg kezelésénél a rendes gazda gondosságával tartozván eljárni, a kezelés körül osiak ol^an kiadásokat jogosult tenni s számíthat fel a tömeg terhére, amelyek szükségesek és célirányoslak. A végrehajtási törvény 76. §-a szerint a végrehajtás alá vett ingók átszállitásának csak a végrehajtást fogianatos'itó bíróság engedelmével és rendeletére van helye, az ily rendelkezés kikérése nélkül a zárgondnok által önmagától foganatba vett átszállítás költségei felszámitasára a zárgondnok nem jogosult. A Curija felülvizsgálati tanácsa 1903. május 13-án G. 13. sz. Gr. EH. 758. A zárgondnoknak jogkörét nem lehet olykép korlátozni, hogy a lakásoknak kiadását és a házmesterek feletti rendelkezést engedje át a vlégrehajtást szenvedettnek, hegy a javításokat ezzel egyetértőleg •végeztesse és a számadásokat ezzel is láttamoztassa. Bpesti tábla 1905. október 5. 3701/1904. p. sz. Gr. X. 1034. A zárlat fognatositásának időpontja nem határoz az egy évre terjedő bérjövedelem csatolásánál, mivel ugy a telekkönyvi hatóság részéről, Valamint a 213. §. szerint mint ingóságra foganatosított végrehajtás esetén, ez a jövedelem külön tömeget nem képezhet és az ingatlan