Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

150 Végrehajtási eljárás 237—240. §§. Igaz ugyan, hogy az 1881:LX. t.-cz. 237. §. b) p. szerint "feltétlenül marasztaló elsőbirósági ítélet alapján zárlatnak akkor van helye, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal biró felebbezést adott be, azonban a perfelek perbeni minősége egyenlőségénél fogva ezen intézkedés nem zárja ki azt, mely az alpersként perbe idézett fél, ha a perben támasztott viszonkeresete alapján, hogy viszonkeresetre nézve ő felperesnek tekintendő, bizonyos meghatározott dolog vagy jog iránt felperes ellen nyert feltétlenül marasztaló ítéletet a fentebb idézett §. rendelkezése alapján felperes ellen alkalmaztassák. B. 1890. jun. 10. 27.658. öl. VII. 814. Zárlat bírói letétre nem rendelhető el. B. 1891. jun. 16. 22.616. Gl. VII. 816. Az 1881 :LX. t.-cz. 237. §-a d) pontja alapján kért zárlat esetében 'az ingó dolog, melynek birtoka vitássá vált B melynek zárlat alá vétele kérelmeztetik, a zárlatot kérő által már kérvényében határozottan megjelölendő akkép, hogy annak mivolta, holléte és száma iránt kétség fenn ne forogjon. Köteles egyúttal 'a zárlatot kérő, 'amennyiben a zárlat alá vétetni kért ingó dolog ellenfele birlalásában van, kérvénye mellett kimutatni azt, hogy a dolog az ő birtokából került ellenfele birtokába. B. 1885. szept. 5. 39.057. Gl. VII. 817. Kereskedelmi könyvekre kért zárlatot az 1881 :LX. t.-cz. 237. §. d) ponjta alapján elrendelni nem lehet, B. 1882. jun. 21. 2696. Gl. VII. 818. Zárlati kérelem megismétlése uj jogczimen. B. 9765/90. Gl. VII. 819. Zárlat elrendelésének helye nincs az ingó dolog kétségtelen birtokosa ellen a vevő javára. D. t. 906. XI. 27, 4249. Gl. XIV. 1267, 238. §. Ingóknak pert előző zárlata az 1881 :LX. t.-cz. 238. §-a értelmében iazon járásbíróságnál kérendő, melynek területén a zárlat foganatba veendő. Ha tehát a zárlat tárgyai a főváros balparti területén, tehát az V. kerületi járásbíróság területén léteztek, azon ingók zárlatának elrendelésére, foganatba vételére és annak folytán további eljárásra a végrehajtási törvény 18. és 238. §-ai értelmében a nevezett V. ker. járásbíróság illetékes. Ez illetékességtől eltérésnek helye nincs. Curia 1884. ápr. 8. 2002. Gl. VII. 820. 239. §. Az első bíróságnak ama végzése ellen, melylyel a zárlat az 1881. évi LX. t.-cz. 237. §-a a), d) és e) pontjai alapján a 239. §-a szerint az ellenfél meghallgatása nélkül előlegesen rendeltetik el s a felek meghallgatására egyidejűleg határnap tűzetik ki, az a fél, aki ellen a zárlat elrendeltetett, nem élhet külön felfolyamodással. Curia IV. döntvény, I. köt., 124. 1. Gr. III. 742. Annak a végrehajtatónak a zálogjoga, akf a végrehajtási jog telekkönyvi feljegyzésének időpontja után, de foganatosítása előtt az ingatlannak már elválasztott termését, mint ingóságot foglalja le, hatályos azzal a végrehajtatóval szemben, akinek javára az ingatlan haszonélvezetére a végrehajtási jog telekkönyvileg feljegyeztetett, de tényleges zár alá vétel által még nem foganatosíttatott. Nagyváradi tábla 5. határozat, I. kötet, 269. 1. Gr. III. 743. 240. §. Ingók helyettesítése zárlat alatt. C. . 1901. okt. 1-én. 5907/901. sz. Gr. III. 744. A zárgondnok oly kérvénye, melylyel a zár alá vett tárgyaknak a zárlatot szenvedőtől karhatalom-