Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)
134 Végrehajtási eljárás 203—208. §§. 203. §. Valamely ingatlanon lévő felülepitményekre, illetőleg az azokra vo- 1 natkozó jogokra az idézett törvényhely értelmében csiak akkor vezet hető a nem telekkönyvezett ingatlanokra alkalmazandó szabályok szerint végrehajtás, ha a végrehajtást szenvedettet valamely ingatlan haszonvétele mellett az azon levő felépitmények tulajdonjoga nyilvánfcönyvi bejegyzés nélkül megilleti, a nyilvánkönyvi tulajdonjog megszerzése pedig bizonyos feltételek teljesítésétől függ, illetőleg oly jogviszony forog fenn, melynél fogva a végrehajtást szenvedett jogai adásvétel tárgyát képezhetik. Debreczeni T. 1906. márcz. 20. 990. Gl. XIII. 1100. Ingatlanon levő lakóház, ha telekkönyvileg nincs is kitüntetve, annak tartozékát képezi, tehát ingatlannak tekintendő, igy ingó módjára le nem fogtlialható. Bpesti T. 1888. febr. 14. 27.058. Gr. III. 665. A telekkönyvben a község nevén álló közlegelőnek felosztása folytán az egyes jogosultali számára kihasított és általuk tényleg bírt, azonban egyénileg még nem telekkönyvezett ingatlan birtokrészletekre vezetett végrehajtás eset/ében az 1881 :LX. t.-cz. 203. §-ának szabályai nem alkalmazhatok, következésképpen az ilyen ingatlan állagára a telekkönyvi átalakítás bekövetkezte előtt bírói végrehajtás nem' vezethető és ha ez szabálytalanul mégis megtörtént, a bírói árverés hlatáskör hiányában le nem rendelhető. Szegedi tábla 11. határoziat, I. kötet, 285. 1. Gr. III. 666. Gl. VII. 742. Télepitvényi birtokra a telepitvényes tartozása fejében vezetett végrehajtás. C. 1890. okt. 2. 5960. Gl. VII. 741. Nem telekkönyvezett ingatlanra intézett vhlajtás esetében az igényper eldöntésére — az a tkvi hatóság illetékes, mely a vhajtási törvény értelmében foganatosította. D. 93. jian. 13. 8045/92. Gl. VII. 743. 204. §. A 151. §-ban megszabott 90 napos határidő önkéntes árverés esetén is kötelező. B. 1899. szept. 14. 6319/99. Gr. III. 667. Az 1881 :LX. t.-cz. 204. §-a a telekkönyvi tulajdonost csak saját ingatlanaira nézve jogosítja fel azoknak önkéntes árverésen való eladásiát kérelmezni, amiből önként következik, hogy akkor, mikor az önkéntes árverést kérőnek tulajdonjoga nem teljes, vagy nem kizárólagos: ebbeli jogát a tulajdonostársaknak 1881 :LX. t.-cz. 156. §. a—d) pontjai, illetve az ingatlanok 'birtoklására jogosult, telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezőnek beleegyezése nélkül, ezeknek sérelmére nem gyakorolhatja. C. 1903. szept. 23. 5672. Gr. III. 668. Minthogy a csődtömeg gondnoka részéről a vagyonbukott ingatlanaira az 1881:XVII. t.-cz. 158. §-a alapján kért árverés sajtátlag az önkéntes árverés fogalmla alá esik: ennélfogva következik, hogy ily esetiben az 1881 :LX.t.-cz. 156. §-a ia—d) pontjai alkalmazást nem (nyerhetnek. D. 3996/1900. Gr. III. 669. 205—207. §§. Ha a hagyatéki ingatlannak elárverezését a hagyatéki bíróság vagy a gyámhatóság rendeli el, s nem a telekönyvi hatóság foganatosítja, ez utóbbi a kielégítési sorrend megállapitiásiára s a vételár felosztásra sincs hivatva. C. 1886. márcz. 7. 1306/1886. Gr. III. 670. 208. §. Az 1881 :LX. t.-cz. 208. §-a értelmében telekkönyvi bekebelezés és előjegyzésnek helye csak az esetben van, ha a haszonélvező haszonélvezeti joga telekkönyvileg be van jegyezve. Hitbizományi haszonélvezőre nézve, habár őt a haszonélvezet a hitbizományi intézmény és az 1869. április 7-én kelt miniszteri rendelet értelmében meg is