Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

132 Végrehajtási eljárás 197—199. §§. figyelembe nem vehető, s a váltók azonosságának kiderítés© és ebből folyólag a követelés fenn nem állásának peruton megállapítása el nem rendelhető. 0. 1904. szept. 22. 2370. 1904. sz. Gr. X. 1019. Mjint általános jogszabály az ingókra végrehajtási eljárás alkalmával is irányadó az, hogy valamely kincstári követelés fennállása és ennek összege tekintetében az erre illetékes pénzügyi hatóság határozata a döntő. C. 1904. márc. 4. 8024/1903. sz. Gr. X. 1020. A sorrendi tárgyalási jegyzőikönyveknek és a sorrendi végzéseknek lemásolása a közszemlére kitétel tartama alatt (1881 :LX. t.-cz. 196. §) a feléknek megengedendő. Curia 14,600— 1905. I. M. sz. Gl. XII. 165. 197. §. Az a hitelező, aki a kifogásolt követelés bejegyzéséneik idején még nem volt telekkönyvi érdekelt, nincs jogosáivá a követelése eredeti érvénytelenség cinaén megtámadni. C. 1897. június 23. 5250/1896. sz. Gr. III. 652. Gl. VII. 733. A sorrendi végzés jogerőre emelkedése után a jóhiszemű hitelező ellen, a ki a kiutalványozás utján valódi követelésére nyert kielégítést, gazdagodási keresetnek nincs helye. O. 1894. fébtr. 27-én 195/94. sz. Gr. ni. 653. Gl. VII. 730. Az 1881 :LX. t.-cz. 197. §-a nem zárja ki azt, hogy perre utasítás esetén a kereset a sorrendi tárgyalás alkalmával előterjesztett és a perre utasító végzésben a perre utasítás indokául elfogadott jogalaptól különböző, de szintén a követelés megszűntének kimutatását célzó jogalapra fektettesisék. 0. 24/1900. sz. Gr. III. 654. Gl. VII. 727. A sorrendi végzéssel perre utasított hitelező által indított kereset nem azonos azzal a keresettel, amelyet a végrehajtási törvény 30. §-a értelmében a végrehajtást szenvedő a végrehajtató ellen indíthat. C. 1902. dec. 19-én 1168/902. sz. Gr. III. 655. A zálogtárgy értékének már megtörtént felosztása sem zárja ki rendszerint a zálogtárgy közösssége által jogviszonyba jutott hitelező azon jogát, hogy a jogellenes kielégítést nyert és így az ö hátrányána jogtalanul gazdagodott hitelező társa ellen peruton gazdagodási keresettel felléphessen, amiből nyilván következik, hogy ha a bár jogerősen sorozott pénzösszeget a jogo'sitott hitelező fel nem vette, a kérelem a jogellenes kielégítés bizonyításának feltétele mellett a letétben levő összegre Való igény megállapítására irányulhat. Curia 1903. nov. 4-én 8501. sz. Gr. Hl. 656. Ha a kifogásoló hitelező keresekdő, a perre utasított hitelező a pert a kereskedelmi bíróság előtt indíthatja. B. 1908. jul. 20. 2204. sz. Gr. III. 657. ítélt dolog kifogása az árverésen befolyt vételárnak mikénti felosztása iránti perben, miután a vételár mikénti megosztása már a megelőzött vagyonközösisség megszüntetési perben kimondatott. Po. 1906. IX. 10. G. 83. H. XIV. 1258. Szabálytalan az adóvégrehajtás és mint ilyen zálogjogi elsőbbbség megállapítására nem alkalmas, ha különböző minőségű tárgyak egy tételben irtattak össze. 0. 1907. VIII. 5. 6142. Gl. XIV. 1259. Annak birói kimondását, hogy a hitelezőt az ingatlan árverési vételárából követelésére nézve a másik Ihitelezőt megelőző rangsorban való kielégítés meg nem illette, csak az elsőbiróság által hozott sorrendi végzésnek felfolyamodással megtámadásával' a külön szabályozott végrehajtási eljárásban és nem külön perrel lehet szorgalmazni. A Curia II. tanácsának elvi jelentőségű határozata. Jogt. mag. II. 99. 198—199. §. A végrehajtási eljárásban szenvedett jogsérelmek rendszerint a Végrehaj-