Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

égrehajtási eljárás 189. §. vetése alapjául az elárverezett, föld- I birtokra kivetett adó szolgált és igy saj átlag a földadó pótlékát képezi, az ingatlant, közvetlen terhelő adó tekintete alá esik; s mint ilyen az 1881: LX. t.-cz. 189. §-ának b) pontja szerint a vételárból a jelzálogos hitelezők előtt az e.-biróság által helyesen soroztatott. C. 85. jan. 29. 8331. Gl. VII. 700. Házbérkrajezár és útburkolati járulék nem előnyös tételek. B. 1883. ápr. 16. 4840. Gl. VII. 701. A község által kirótt járdaépítési költség előnyös tétel. C. 87. szept. 16. 45600. Gl. VII. 702. Határozattárba vétetni rendelte a következő határozatot: A birói árverésen eladott ingatlanok vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként nem kell sorozni: I. a másodoszt. kereseti adót, vasúti pótadót, városi közmunkadijat; II. az általános jövedelmi pótadót, betegápolási pótadót és az útadót; III. a vármegyei pótadót, községi pótadót, egyházi (segélyezési) pótadót, mezőőri pót dijat, hacsak a négy utóbbi bejelentett adóra nézve j kimutatva nincs: hogy vármegyei j pótadó az 1883. évi XV. t.-cz. 9. és 13. §-aiban engedélyezett pótadótól különböző alapon egyedül az ingatlanra van kivetve, a községi, egyházsegélyezési és mezőőri pótadó és dij pedig az 1886: XXII. t.-cz. 130. §-a 3. bekezdésén alapul. M. 1904. ápr. 1. 14. sz. polgári ha. tározat, Gl. VII. 703. _ Összekötő eső fektetési dija nem előnyös tétel. C. 776/903. Gl. VII. 7Ó5. A bekebelezett adótartozás sorozása is mellőzendő, ha adóhátraléki kimutatás be není mutattatott. C. 1905. április 7. 787. Gl. XII. 1651. Az útadó, az 1890:1. t.-cz. 23. §-ában foglalt rendelkezés értelmében^ az ott meghatározott maximumig időről-időre megállapítandó százalékban nem közvetlenül az ingatlan után és nemcsak a föld és házadó, hanem egyéb adók után is vettetvén ki, nem tekinthető az 1881: LX. t.-cz. 189. §-a b) pontjának rendelkezése alá eső, az ingatlant közvetlenül terhelő, hanem olyan adónak, amely az imént idézett törvénybeli rendelkezés ellenére megfelelő törvényes rendelkezés hiányában, mint az ingatlant nem közvetlenül terhelő adó, előnyös sorozásban nem részesülhet. C. 1905. április. 19. 787. Gl. XII. 1652. Ha az örökösödési illeték az elárverezett ingatlanok, mint hagyaték után vettetett ki, s a vagyonátruházást előidéző jogviszony még az árverés megtartása előtt jelentetett be kiszabás végett, ugy a kiszabott örökösödési illeték az árverési vételárból előnyös tételként elégítendő ki. C. 1905. november 3. 7014/1905. Gl. XII. 1653. Az 1890:1. t.-cz. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld- és házadó után róható ki, s igy ez az ingatlant közvetlenül terhelő és az 1881 :LX. t.-cz. 189. §. b) pontja szerint előnyös követelést képező a közadósnak nem tekinthető. C. 1904. október 6. 5917/1904. Gl. XII. 1654. Az útadó, amennyiben a föld és ház adója után vettetik ki, az ingatlant közvetlenül terhelő adók közé tartozik és mint ilyen az elárverezett ingatlan vételárából előnyös tételként elégítendő ki. C. 78. sz. polg. döntvénye. Gl. XIII. 1095. . Az a körülmény, hogy 1905. évi költségvetési törvény hiányában az 1905. évi állami adó még nem esedékes, az 1881. évi LX. t.-cz. 189. §-a alapján euőnyös tételként sorozandó adóknak a sorrendből való kihagyását nem indokolja, hanem csak azt eredményezheti, hogy ez az összeg egyelőre bírói letétben visszatartassék. Marosvásárhelyi T. 1905. deezember 7., 3653. sz. Gl. XIII. 1096. Exlex-állapot idejében állami egyenes adótartozás esedékességéről és törvényesen kivetett állami egyenes adóról s ezeknek előnyös tételként sorozásáról a törvény értelmében szó sem lehet. Marosvásárhelyi T.