Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. IV. kötet (Budapest, 1910-1911)

108 Végrehajtási eljárás 153—156. §§. 153. §. A birói árverés folytán a vevő fizetési kötelezettségeit kizáróan az 1881: LX. törvényczikkben foglalt idevonatkozó jogelvek és rendelkezések és illetve azok alánján a bíróilag megállapított s közbirré tett árverési feltótelek szabályozzák, ugy, hogy a vevő a megvett ingatlanért -csupán azt és annyit tartozik fizetni, amennyire az árverési feltételek szerint kötelezve van. C. 1899. június 2. 6743/1898. sz. a. Gr. III. 509. 154. §. A telekkönyvi hatóságot gyakorló . bíróságnak más bírósághoz intézett megkeresése az árverés foganatosítása iránt, nem tekinthető oly megkeresésnek, melyben valamely .végrehajtást elrendelő bíróság a másik bíróságot foganatositás végett megkeresi. B. 1900. Gr. in. 510. 155. §. Különböző részletszámok alatt bejegyzett több bírtokdarabnak árverés czéljából való elkülönítése akkor is érvényesíthető, ha a részletek egy részére :a végrehajtási zálogjog feltételétől függőleg és egy részére feltétlenül kebeleztetett be. Ko 1898. ápr. 21. 1230. Gr. III. 511. Gl. VII. 616. 156. §. Az 1881: LX. t.-cz. 156. §-ának előfeltételei hivatalból vizsgálandók. Nem alkalmazható- ezen törvényszakasz akkor, ha a tulajdonostársak közül csak egynek hányadát terheli bejegyzett szolgalmi jog. Ko. 1905. decz. 13. 4859. Gl. XIII. 1090. Abban az esetben, midőni egy vagy (több birtokjutalékot, de neim az egész telekkönyvi jószágtestet valamely szolgalmi jog terhel, a vételár helyes felosztásának lehetetlensége miatt is az 1881: LX. t.-cz. 156. §, kivételes rendelkezései nem alkalmazhatók. B. 1904. július 1. 2123/903. Gr. X. 997. Ha a vevőre máT átírt tehermentes jutalék, a terhelt többi jutalékok végrehajtás alá vonása folytán az 1881: LX. t.-cz. 156. §-a értelmében oly időpontban került árverés alá, amikor az eladó a szerződésileg elvállalt kötelezettségének már eleget tett, ugy az árverés veszélye a vevőt s nem az eladót éri, amiért is a vevőnek mancs joga ez okból a szerződés felbontását kérni. Curia 1904. okt. 14. 4536/903. Gr X. 998. Vagyonközösség megszüntetését valamely ingatlanra nézve csak az kérheti, ki maga is azon ~ ingatlanra vonatkozólag a telekkönyvben mint tulajdonos van bejegyezve. C. 1889. mov. 28. 3181. Gr. III. 512. Vagyonközösség megszüntetése bírói árveréssel. 0. 1888. decz. 18. 3884. Gr. III. 513. A földtulajdonosok ellen vezetett végrehajtás alkalmából a felépítmény tulajdonosai ellen, a végrehajtási törvény 156. §-a alapján az árverés ki nem terjeszthető. D. 4660/94. P. Gr. III. 514. A közös tulajdont képező telekkönyvi jószágtestből egyik tulajdonostársat illető jutalékra srerzett zálogjog ki nem terjed egy másik tulajdontárs jutalékra is csupán az által, hogy ez utóbbit a terhelt jutalék tulajdonosa a zálogjog bejegyzése utáim tulajdonul megszerzi, akár volt a megszerzett jutalék zálogjoggal terhelve, akár nem. C. 48. t. ü. I. k. 61 1. Gr. III. 515. A 156. §. csupán végrebajtási árverések esetében alkalmazható; a tulajdonostárs ennélfogva csakis a maga hányadának önkéntes árverését kérheti. N. 1899. okt. 24. 2893. Gr. III. 516. Nem alkalmazható a 156. §. v'frrehajtási árverés esetén sem akkor, ba a tulajdonostársnak j'jlalékát harmadik személy javára szol-