Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 56. §. 87 53. §-ában felsorolt, hanem mind­azon ügyekre nézve nincs helye, a melyeknek eldöntése valamely más törvény vagy törvényes ren­delet által kifejezetten külön ügy­biróság elé van utalva. Curia 1906. jun. 8. 5064. sz. Gl. XIII. 944. A viszontkereseti követelés megbirá­lása nem tartozik az 1868 :LIV. t.-cz. 53. §-ában megnevezett ügy­biróságok hatáskörébe, melytől el­térésnek helye nem volna. Curia 1907. IX. 19. 4074. Gl. XIV. 492. Magyarországgal viszonosságban nem álló külföldi állam birósága előtt inditott kereset a perfüggőség megállapítására nem alkalmas. Bp. 1907. XI. 26. 3162/907. Gl. XIV. 493. 56. §. Tekintve, hogy valamely részvény­társulat vagyonának és illetőleg jövedelmeinek növekedése vagy apadása az osztalék kimérésére és az egyes részvények értékére köz­vetlenül hat ki, az a körülmény, hogy egy részvénytársaság vagyo­nára vonatkozó perben oly biró vett részt, a ki e társaság tagja vagy részvényese, semmiségi ese­tet képez. Semmitőszék 1874. decz. 29- 20.452. sz. a. teljes ülési meg­állapodás. Gr. IV. 622. Gl. VI. 509. Az a körülmény, hogy a peres ügy elsőbirósági előadója a városban, mely ellen a per f olytattatik, ház­birtokos, a pernek eldöntésében való részvételét illetőleg nem ké­pez oly érdekeltségi esetet, mely a perrendtartás 56. §-a alá esik és az ez alapon emelt semmiségi pa­nasz elvetendő. Curia 1885. márcz. 4. 6508/84. sz. Gr. IV. 623. Gl. VI. 516. A birói személy, a perrendtartás 56. §-ának b) pontja értelmében, ki van zárva a biráskodásból oly ügyekre nézve is, melyekben a fél ügyvéde vele azon pontban meg­határozott rokonsági vagy sógor­sági, illetőleg fogadott szülei vagy fogadott gyermeki, .gyámsági vagy gondnoksági viszonyban áll. Sem­mitőszék 1869. október 30. 2360. sz. Gr. IV. 624. A felebbviteli biróság tagja nincs ki­zárva a biráskodásból oly ügyekre nézve, melyekben a felülvizsgálat tárgyát képező elsőbirósági hatá­rozat hozatalánál édes testvére vagy más, vele a perrendtartás 56. §-ának b) pontja szerinti közel ro­konsági viszonyban álló személy mint biró vett részt. Gr. IV. 625­Gl. VI. 512. Tekintve, hogy a perrendtartás 56. §. b) pontjának rendelkezése, némi megszorítással az 1871 :LI. t.-cz. 17. §-a által, a kir. végrehajtókra is kiterjesztetett, tekintve to­vábbá, hogy a fél ügyvéde az ál­tala vezetett végrehajtási ügyre nézve közvetve érdekelt személy, a birósági végrehajtó érdekelt oly végrehajtási ügyekben, melyekben a végrehajtási fél ügyvéde vele az 1871 :LI. t.-cz. 17. §-ában körülirt rokonsági vagy sógorsági viszony­ban áll. Semmitőszék teljes ülési megállapodása 1873. október 29. 14.415. sz. Gr. IV. 626. Gl. VI. 521. A birónak nemcsak magával a per­beli féllel, hanem ezek valamelyi­kének ügyvédjével fennálló ro­konsági viszonya, az ügyben való Ítélkezésnél kizárási okot képez. Curia 1897. decz. 2. 9338. sz. Gr. IV. 627. F. III. 194. 1. A perrendtartás 56. §. d) pontjának esete fenn nem forog, midőn az örökösödési per másodbirósági elő­adója az eljáró biróságnál előze­tesen csupán abba a hagyatéki eljárásba folyt be, melyből az örö­kösödési per fejlődött. Curia 1870/1762. sz. Gr. IV. 628. Gl. VI. 512. Nem képez hivatalból észlelendő ér­dekeltségi esetet az, hogy a biró­ság oly perben itél, melyben azon biróság elnöke a felperes. Curia 1882. aug. 9. 2604. sz. Gr. IV. 629. Gl. VI. 522. Az a felebbezési panasz, hogy a fe­lebbezett másodbirósági itélet ho-

Next

/
Thumbnails
Contents