Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

ilynemű perek a váltóbiróság előtt is megindíthatok. C. 1892. jun. 14. 1603/891. sz. Gr. IV. 563. A belföldi biróság külföldi alattvaló vagy külföldön lakó egyén ellen is elrendelheti a csődöt. Ha ugyanegy közadós ellen kül- és belföldi biróság rendelte el a cső­döt, az 1881:XVII. t.-cz. 72. §. utolsó bekezdése értelmében a megelőzés dönt, vagyis a bel- és külföldi csődbíróságok közül a közadós ingóinak kiadását az van jogositva követelni, mely a csődöt korábban rendelte el s a csődöt később elrendelő biróság tartozik a közadós ingóit megkeresésre ki­adni. Temesvári Ítélőtábla 1892. febr. 19. 856. sz. Gr. IV. 564. A megtámadási kereset, ha általa a váltóbiróság által elrendelt vég­rehajtás hatálytalanítása czélozta­tik, a váltóbiróság, mint külön ügybiróság előtt is megindítható, csakhogy ezen esetben az eljárás a polgári perrendtartásnak álta­lános szabályai és nem a váltóel­járás szabályai szerint folyta­tandó. C. 1899. okt. 17. 1154. sz. Gr. IV. 565. Nov. 7. §. Az árvaszék és a biróság közti ille­tőségi összeütközés elintézésére nem a kir. Curia, hanem az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a értelmében a m. kir. minisztérium van hivatva. Semmitőszék 1874. augusztus 6-án. 11.359. sz. a. és Curia 1893. márcz. 23-án 2089. sz. a. Gr. IV. 566. A magyar és osztrák bíróságok közt az öröklési eljárásnál felmerülő illetékességi összeütközések elinté­zésére a m. kir. igazságügyminisz­ter van hivatva. Semmitőszék 1878. július 17-én. 14.874. sz. a. Gr. IV. 567. Gl. VI. 466. Az ügyvédi kamara és a bíróságok közt felmerülő illetőségi összeüt­közések nem tartoznak az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-a alá, miután ezen törvényszakasz csak a hazai bíró­ságok között felmerülő összeütkö­zésekről intézkedik. 0. 1881. decz. 14. 22.255. sz. Gr. IV. 568. GL VI. 468. Illetőségi összeütközés esetében az illetékesség kérdésében hozott jog­erejü alsóbb bírósági határozatok nem kötik a Curiát, mely az 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-áaaál fogva egye­dül van hivatva a bíróságok közt felmerült s hozzá hivatalból fel­terjesztett illetőségi összeütközé­seket elintézni. C. 1883. jun. 19. 3673. sz. Gr. IV. 569. Gl. VI. 476. A hazai bíróságok közt nem szabad illetőségi összeütközésnek támadni ott, hol az illetőség kérdése a per­rendtartás értelmében már jogérvé­nyesen el van döntve. C. 1883. decz. 19. 7741. sz. Gr. IV. 570. Azon eset elintézése, midőn egyik biróság a másiknak megkeresése teljesítését az 1868 :LIV. t.-cz. 60. §-a s az 1869 :IV. t.-cz. 23. §-a ellenére megtagadja, nem képez illetőségi összeütközést. C. 1884. febr. 14. 695. sz. Gr. IV. 571. GL VI. 473. Illetőségi összeütközés nem keletkezik akkor, midőn valamely biróság ma­gát illetéktelennek nyilvánítván, eljárását anélkül, hogy az ügyet eljárás végett egy másik, szerinte illetékes bírósághoz áttenné, meg­tagadja s erről a felet értesiti. Ily esetben az a fél, a kinek kérelme ellenére a biróság az eljárást meg­tagadta, élhet felebbviteli jogorvos­lattal. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-a értelmében hivatva van a kir. Curia határozni az illetőségi össze­ütközések felett oly esetben, midőn valamely biróság a maga illetőségi körének egy másik biróság által tett megsértését panaszolja, vagy a mi­dőn valamely biróság az előtte fo­lyamatba tett ügyben magát ille­téktelennek találván, átteszi az ügyet a szerinte illetékes bíróság­hoz, az utóbbi pedig szintén illeték­telennek nyilvánítja magát és a két biróság egyike hivatalból, nem a felek kérelmére, jelentést tesz a kir. Curiának. Curia 1884. május 16-án 3304. sz. a. Gr. IV. 572. Gl. VI. 472.

Next

/
Thumbnails
Contents