Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 36—44. §§. 7?, nem pedig ott, ahol utoljára ideiglenesen tartózkodtak. 0. 1891. okt. 13. 5160. sz. Gr. IV. 509. Semmiségi ok, ha házassági válóperben oly törvényszék jár el, melynek területén a peres feleknek utolsó állandó együttlakásuk nem volt. C. 1892. ápr. 11. 2567. sz. Gr. IV. 510. Az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a értelmében a házassági válóperekben a birói illetőséget a házasfeleknek utolsó és állandó együttlakása szabályozza és az a körülmény, hogy az állandó együttélés (megszüntetése után a felek rövid ideig más helyen is együtt tartózkodtak, a rendes lakhely biróságának illetőségén nem változtat. C. 1899. szept. 20. 4002. sz. Gr. IV. 511. Ha a felek még a házasság napján különváltak, tehát együtt sohasem laktak Magyarországban, az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a alapján az alperes személyes birósága illetékes eljárni. C. 1903. február 3. 692. sz. Gr. IV. 512. Házassági perekben, ha a végelválás hűtlen elhagyás következtében kéretik, a távollevő fél, amennyiben tartózkodási helye ismeretlen, az 1868: LIV. t.-cz. 36. §-a szerint azon törvényszék elé idézendő, melynek területén a folyamodó fél lakik, ugyanazon törvény 53. §-ának c) pontja szerint pedig, a házassági s általában olyan ügyekben, melyek által házassági elválás czéloztatik, eltérésnek a rendes birói illetékességtől helye nincs. C. 1904. jun. 7. 590. sz. Gl. XI. 960. 37. §. A pdt. 37. §-a a birói illetőséget örökösödési perekben szabályozza, figyelemmel azon körülményre, vájjon az örökhagyó belföldön halt-e el, vagy pedig „az országon kiviil." A törvény által használt ez utóbbi kifejezés nem közjogi, hanem szorosan magánjogi értelemben veendő. Belföld tehát csak az a terület, melyre a perrendtartás hatálya kiterjed; Horvátország és Szlavónia ellenben, „bár társorország", országon kivüli területnek tekintetik. Bpesti Ítélőtábla 1886. jan. 14. 34.435. sz. Gr. IV. 513. Az államtisztviselő állandó lakhelyének az alkalmaztatásának helye tekintendő, és nem az a hely, amelyen szabadságideje alatt tartózkodott. C. 1889. okt. 24. 8150. sz. Gr. IV. 514. „Országon kiviil" kifejezés értelme örökösödési per illetékességére nézve. B. 86. jan. 19. 55.525/85. sz. Gl. VI. 456. 1894 : XXXI. t.-cz. 132. §. Az a körülmény, hogy a holttá nyilvánítandó külföldi, a birói illetőség megállapításának kérdésében jelentőséggel nem bir, ha a vagyon, amelyre a holttá nyilvánitást kérő örökösödési igényt tart, Magyarország területén létezik. C. 97. jan. 22. 4630/96. sz. Gl. VI. 457. L. m. C. 901. jan. 30. 3150/900. sz. Gl. VI. 463. 38. §. A felhívási keresetek a pertárban jegyzőkönyvileg lévén tárgyalandók, sommás biróság előtt meg nem indíthatók. Semmitőszék 1870. márcz. 19. 2256. sz. Gr. IV. 515. Ingatlanok bérletére vonatkozó felhivási kereset is a felhívó személyes bíróságánál indítandó meg. Semmitőszék 1871. ápr. 15. 3468. sz. Gr. IV. 516. 39—41. §. Az okiratok (bon) megsemmisítési eljárásának folyományát képező tulajdoni keresetek is ugyanazon bíróságok illetőségéhez tartoznak, mint maga a megsemmisítési eljárás. Semmitőszék 1879. decz. 23. 26.566. sz. Gr. IV. 517. Gl. VI. 458. 42—44. §. Telekkönyvi előjegyzések igazolása iránti pereknek az előjegyzést eszközölt telekkönyvi hatóság illetőségétől eltérésnek még az esetben sincs helye, ha az igazolás házassági szerződésen alapszik. Semmitő-