Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 35. §. 71 perekben nyerhetne alkalmazást, amelyek az árvaszék által a volt gondnok ellen tetettek volna folya­matba, az önjoguvá vált gondnokol­tak azonban, mivel az árvaszéknek nem jogutódai, a 35. §. szerinti ki­vételes illetékességet a volt gond­nok örökösei ellenében igénybe nem vebetik. K. 1896. máj. 18. H. 5. Gl. VI. 417. A kir. kincstár ellen a 35. §. 1. be­kezdése alapján nem lehet illetékes­séget megállapítani, hanem ily perre a bpesti bíróságok kizárólag illetékesek. IV. 1891. jan. 10. 1242. Gl. VI. 418. L. m. B. K és V. tsz. 1902. nov. 11. E. 172. Gl. VI. 432. A szerződés létrejötte helyének illeté­kessége szavatossági perben. IV. 1895. ápr. 22. H. 1. Gl. VI. 424. L. m. K. és V. tsz. 1895. aug. 22. E. 265. sz. Gl. VI. 427. IJletfkésség a megtámadási perben. Fo 96. jan. 22. 87. Gl. VI. 428. L. m. B. 1902. okt. 29. 3201. sz. Gl. VI. 429. Hazai bíróság által elrendelt vagy fo­ganatosított végrehajtási jogcselek­mény ' megtámadása iránt indított perben külföldi bíróság illetékessé­gének kérdése. IV. 1897. aug. 5. H. 5.) Gl. VI. 430. A teljesítés helyének illetékessége. Ko. 1896. aug. 26. 2372. sz. Gl. VI. 431. L. m. O. 1884. szept. 29. 4984. Gl. VI. 432. A teljesítési helyen lévő több hason­foku ibiróság. K. és V. tsz. 1903. máj. 28. E. 173. sz. Gl. VI. 436. Biztosító-társaságnak a társaság ügy­nöke ellen indított pere a kereske­delmi bíróság hatásköréhez tarto­zik és megindítható azon bíróság előtt, melynek területén a követe­lés alapját képező könyvet vezettet­nek. B. 1882. jan. 16. 4. sz. Gl. VI. 442. A könyvkivonat illetékesség kérdése engedmény utján szerzett követe­lésre nézve. B. 1894. márcz. 15. 910. sz. Gl. VI. 450. A könyvkivonati illetékesség enged­ményezett követelésre mennyiben terjed ki? K. és V. tsz. 1897. szept. 9. 533. sz. Gl. VI. 451. Azonos: Bpesti K. és V. tsz, 1900. márcz. 22. 62. sz. Az engedményes az engedményező könyvvitelének helyén perelhet-e ? C. 1899. okt. 12. 816. Gl. VI. 452. A könyvvitel helye alatt a bíróság területét vagy a községet kell-e ér­teni? Ha a könyvvitel helyén több hasonfoku bíróság van, mindegyi­kük illetékes? Bp. tsz. 1894. decz. 28. E. 8. sz. Gl. VI. 454. Bírói illetőség. Tiltott cselekvény megállapítja a helyi illetékességet a céslekményből eredő kötelmi igényre nézve. B. 1904. jan. 20. 3925/903. sz. Gl. XI. 959. Az 1868 :LIV. t.-cz. 35. §-ban nem „kivételes", hanem a szerződés lét­rejöttének vagy teljesítésének he­lyéhez képest „különös" bírói ille­tékesség szabályoztatik. 1868: LIV. t.-cz. 35. §., 53. §. d) p. Ko. 1907. VI. 19. 2313. sz. Gl. XIV. 489. A perrendtartás 35. §-ának 2. bekez­dése által szabályozott eltérő ille­tékesség, mint kivételes kedvez­mény, szorosan magyarázandó. Amikor tehát ezen törvényszakasz a könyvkivonati követelésekre a könyvvitel helye szerint illetékes bíróságot mondja illetékesnek, ez alatt csak az eredeti bejegyzés he­lyét lehet érteni, mert a kereske­delmi könyvekbe bevezetett adósok nem szolgáltathatók ki a több te­leppel biró kereskedők ama önké­nyének, hogy ugyanazon követelé­süket tetszés szerinti időben több helyen is elkönyvelve, visszaélhes­senek a perrendtartás által adott kedvezménynyel és teljesen önké­nyesen választhassák meg a bírósá­got, amely előtt követésüket érvé­nyesíteni kívánják. K. és V. tsz. 1906. jun. 22. D. 123/906. sz. Gl. XIV. 490. Felperes kereskedő a facturában fog­lalt e szavakat „Zahlbar und klag­bar in Budapest" alperes kívánsá­gára törölvén, ezzel nem mondott le azon törvényen alapuló jogáról, hogy a könyvei vitelének helye sze­rint illetékes bíróság előtt perelhes-

Next

/
Thumbnails
Contents