Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgár perrendtartás 30—32. §§. fekszik. C. 1890. nov. 28. 8769. sz. a. Gr. IV. 439. Gl. VI. 379. Telekkönyvi hatóság nem illetékes ügyvédi költség iránti per elbírálására. C. 1888. aug. 30. 5932. sz. a. Gr. IV. 440. Büntető ügyben felmerült s meg nem állapított ügyvédi dijak és költségek megitélése iránt inditott kereset az ügyvéd személyes birósága és nem a büntető bíróság elé tartozik. C. 1889. iun. 26. 4861. sz. a. Gr. IV. 441. A kir. kincstár elleni keresetekre nézve bírói illetőséggel az 1868. évi LIV. t.-cz. 30. §-a alapján kizárólag a budapesti első folyamodásu bíróságok birnak. 0. 1892. április 11. 7280/91. Gr. IV. 442. A gondnokság alá helyezés iránti eljárásban a birói illetékességet az illetőnek nem az 1886: XXII. t.-cz.-ben előirt uton megállapítandó községi illetősége szabályozza, aminek kinyomozásáig a birói illetékesség eldöntése függőben hagyható sem lenne, hanem az ily ügyekben az 1881. nov. 1-én 3263. sz. a. kibocsátott igazságÜgyminiszteri rendelet 28. §-a szerint azon bíróság illetékes, mely alá a gondnokság alá helyezendő személye az 1868: LIV. t.-cz. 30., 32. és 33. §§. szerint tartozik. C. 1895 jul. 10. 5819/95. sz. a. Gr. IV. 443. Az illetékesség kérdésének elbírálásánál a kereseti előadás irányadó. B. 1899. május 5. 1125. sz. Gl. VI. 370. A birói illetőség kérdésének megbirálásánál az az állapot, vagy körülmény az irányadó, mely a birói jogsegély igénybevételének idejében fennállott, ez állapotnak vagy körülménynek későbbi megváltoztatása a birói hatáskörben netán bekövetkezett változás esetén kívül a birói illetőségre befolyással nincs. O. 1901. jun. 8. 236. sz. Gl. VI. 371. Személyes illetékesség abban az esetben, ha az alperes lakhelyén több hasonló hatáskörű bíróság van. K. és V. tsz. 1899. 10. E. 76. Gl. VI. 385. Az apa, ki a polgárosított volt, határőrvidék területén fekvő és igy az osztrák polgári törvénykönyv hatálya alá tartozó községben lakik, kiskorú gyermekét a magyar törvények uralma alá tartozó községben neveltette; a gyermek itt halt meg, a kiskorú gyermek lakhelyének mégis az a község tekintendő, amelyben az apa lakik és igy az öröklési igények az osztrák polgári törvénykönyv rendelkezései szerint birálandók el. C. 1907. X. 31. 7137. Gl. XIV. 488. 31., 32. §§. A perrendtartás 32. §-a a rendes személyes illetőséget szabályozó 30. §. kifolyása levén, csak azon esetben nyerhet alkalmazást, midőn alperesek személyes illetőségénél fogva az alperesek egyikének személyes bírósága előtt indíttatik kereset, nem pedig az esetben is, midőn az eljáró bíróság egyikének sem személyes bírósága, hanem előtte a kereset a perrendtartás 35. §-a alapján indíttatott. Semmitőszék 15.299/73. sz. a. Gr. IV. 444. Gl. VI. 388. Midőn az adós és engedményező vannak ugyanazon egy keresetben perbe vonva, az engedményező személyes bíróságának illetékessége az adósra, a perrendtartás 32. §-a alapján, ki nem terjeszthető. Semmitöszék 29.681/75. sz. a. Gr. IV. 445. Gl. VI. 392. Az egyenes adós a kezes személyes bírósága élőtt a perendtartás 32. §-a alapján sem perelhető. Semmitőszék 18.068/75. sz. a. Gr. IV. 446. Gl. VI. 391. Kereskedelmi ügyletért vállalt kezesség alapján, a kezes mint egyetemlegesen kötelezett, a főadósra nézve illetékes kereskedelmi bíróság előtt beperelhető. Bpesti tábla 1882. április. 18. 1564. sz. a. Gr. IV. 447. Gl. 389. Ha az egyenes adós és szavatos együtt pereltetnek, a szavatos sze-