Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 8—10. §§. 45 utalva. Minisztertan. a 2B.550/904. sz. igazságügyminiszteri rendelet szerint. Gr. X. 738. Tanitónak a hivatali előde által fel­vett járandóság visszatérítése iránt inditott ügyében az eljárás a biróság hatáskörébe tartozik. 1306/904. I. M. sz. — Minisztérium Gr. X. 739. Mesgyevonal helyreállítása és bel­telekhez vezető oly terület vissza­bocsátása iránt inditott ügy elbi-' rálása, melyre nézve a közigazga­tási hatóság kimondotta, hogy közúthoz nem tartozik — a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1904. évi szeptember 8-án hozott határozata 30.042/904. I. M. sz. Gr. X. 740. A jövedelem egyharmad részéből álló dijazás mellett felfogadott üzletvezető molnár járandósága iránti ügyben az eljárás a köz­igazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1904. évi 23.728. L M. sz. Gr. X. 741. Jogtalan mezei legeltetés miatt, a panaszlott megbüntetésének kiván­sága nélkül, a törvényes kárdij megfizetése iránt inditott ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskö­rébe tartozik. 41.205/903. I. M. sz. Gr. X. 742. Biztositó-társaság főügynökségének vezetője kereskedősegédnek tekin­tendő s igy a felmondási időre járó fizetés, valamint a kötött ügyletek utáni járulék megfizetése iránti kereset elbirálása első sorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Az a körülmény, hogy panaszos követelését csak az iparhatóság előtt nem érvényesíthető bizonyi­tási eszközökkel tudná bizonyi­tani s feleknek azon közös kér­vénye, hogy panaszos a törvény rendes útjára utasittassék, az ipar­hatósági hatáskör leszállitására in­dokul nem szolgál. A kir. minisz­térium 1904. évi október 13-án tartott tanácsában az 1869 :IV. t.-cz. 25. §-a alapján hozott hatá­rozata. Gr. X. 743. Az erdei közlekedés szempontjából szükséges utat illető ügyben az 1894. évi XII. t.-cz. alapján nem lehet eljárni, hanem az 1879. évi XXXI. t.-cz. 178. §-a alkalma­zandó. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1903. évi 27.956. sz. ha­tározata. Gr. X. 744. Annak a kérdésnek elbirálása, hogy a községi biró terhére fegyelmi uton megállapitott mulasztás vagy vétkes gondatlanság okozati ösz­szefüggésben van-e a keresetileg követelt kárral, a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Curia 1904. deczember 7. 4265/903. Gr. X. 744. 9. §. A községi biró ellen, állitólag birói hatalmávali visszaélés utján be­hajtott pénzösszeg megtérítése iránt inditani kivánt kereset pol­gári uton mindaddig folyamatba nem tehető, mig az állított hiva­tali visszaélés felett a büntető bi­róság jogérvényesen nem határo­zott. Semmitőszék 1873. jun. 6. 8123. sz. Gr. IV. 287. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy volt-e a felek között bűnös ösz­szejátszás a végből, hogy valaki kárt szenvedjen, polgári perutra nem tartozik. Curia 1876. aug. 28. 6099. sz. Gr. IV. 288. Ha valaki csalásra alapitott követe­lési joggal kérkedik, felhivási ke­resetnek addig nincs helye, mig a feljelentett csalás felett az ille­tékes buntető biróság jogérvénye­sen nem határozott. Curia január 20. 890/70. sz. Gr. IV. 289. Gl. VI. 301. Az a körülmény, hogy alperes perbeli előadása szerint, a sommás fizetési meghagyás vétele után a felperes ellen büntető feljelentést tett, egy­magában véve nem lehet akadálya a kereset érdemi elbírálásának. C. 1898. szeptember 21. 581. sz. Gr. IV. 290. Gl. VI. 299. 10. §. Egy harmadik közbenjárása mellett létesült adásvételi ügyletre vo-

Next

/
Thumbnails
Contents