Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

40 Polgári perrendtartás 8. §. szonyuknál fogva tartoznak-e a társulat terheit viselni, a rendes birói utra tartozik. 0. 1905. nov. 3. 3070/905. Gl. XII. 1229. Ha az iparhatóság a panaszost azért utasította el keresetével, mert a panaszos felek közti követelésre nem látta a birói illetékességet megállapító munkaviszonyt fenn­forgónak, ugy panaszosnak jogá­ban áll keresetét a rendes bíróság előtt meginditani. C. 1905. május 17. 605/1905. Gl. XII. 1230. Felperes keresetét arra alapitotta, hogy az ő gyári üzletében alperes üzletvezetőnek volt alkalmazva és dijazására az őt megillető járan­dóságánál többet vett fel, kerese­tét ennek a többletnek visszafize­tésére irányította; alperes pedig viszontkeresetét arra alapitotta, hogy az őt megillető díjazási já­randóság több, mint amit dijazá­sára felperestől felvett: ugy fel­peres kereseti, mint alperes vi­szontkereseti követelésének érvé­nyesítésére az ipartörvény 176. §. szerint elsősorban az iparhatóság­hoz akként tartozik, hogy az iparha­tósági eljárásnak a polgári pert meg kell előznie. C. 1905. márcz. 8. G. 576. sz. Gl. Xn. 1231. Harmadik személynek az eltartás­ból származó igénye, mint magán­jogi igény, nem közigazgatási, ha­nem birói utra tartozik. C. 1905. okt. 21. 5778. sz. Gl. XII. 1232. Az olyan követelésre nézve, mely felett az iparhatósági eljárásban érdemi határozat nem hozatott, a keresetnek a rendes peruton meg­indítása az ipartörvény 176. §-a alapján záros határidőhöz kötött­nek nem tekintendő s nem uta­sítható el azon okból, hogy a ke­resetet a 8 nap eltelte után indí­totta meg. C. 1905 nov. 9.1054/904. sz. Gl. XII. 1234. Abban az esetben, ha a szülők egy­mástól különválva élnek és gyer­mekök eltartásáról nem intézked­nének, az iránt, hogy a tartás és neveltetés költségét melyik szülő legyen köteles viselni, az 1877. évi t.-cz. 13. §. értelméiben ideiglene­sen a gyámhatóság határoz, az ez iránti intézkedés tehát a bíróság hatásköre alá nem tartozik. C 1905. május 20. G. 803. sz. Gl. XII. 1235. Az árvaszéknek az atyai hatalmat megszüntető határozatának ér­vénytelenítése iránti kereset birói utra tartozik. C. 1905. jun. 27. 5360. sz. Gl. XII. 1236. A vasútépítési vállalat nem esik a vasúti üzem vállalat fogalma alá s így a vállalat alkalmazottja s a vállalkozó közt a munkaviszony­ból származó vitás kérdések elbí­rálása az iparhatóság elé tarto­zik. C 1905. ápr. 28. 58/1905. E. sz. Gl. XII. 1237. A károsultat kártérítés iránti igé­nyének a polgári bíróság előtti ér­vényesítésétől nem zárja el az a körülmény, hogy a bünperben az alperes ellen az ügyészség a vádat elejtette és felperes a vád képvi­seletét át nem vállalta. C. 1905. febr. 14. 8006/903. Gl. XII. 1238. A bélyeg- és illetéktörvények és szabályok hivatalos összeállításá­nak 6. §-ában foglalt rendelkezés értelmében csak annak meghatá­rozása nem lehet birói eljárás tár­gya, hogy bélyeg- és jogilleték fizetendő-e vagy sem, ellenben a perköltség viselésével egy szem­pont alá eső annak a kérdésnek eldöntése, hogy a pénzügyi ható­ságok által kiszabandó ítéleti ille­téket melyik peres fél köteles vi­selni, mindenesetre a birói eljá­rásra tartozik. 0. 1905. jun. 7. 1130. Gl. XII. 1239. A büntetendő cselekmény által oko­zott kár megtérítése iránti kere­set a polgári bíróság hatásköréhez tartozik akkor is, ha a büntető el­járás beszüntettetett. Curia 1905. febr. 14. 8006/903. Gl. XII. 1240. Az a kérdés, hogy valamely terület kisajátitandó-e vagy sem, nem a kártalanítási, hanem a kisajátítási eljárás körébe tartozik, erre pe­dig a közigazgatási hatóság bir

Next

/
Thumbnails
Contents