Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 8. §. lék iránti keresetét a bíróság előtt érvényesítheti. Ma. 1900 jun. 4. G. 40. sz. Gl. VI. 153. L. m. P. 1901. jun. 24. 1901. H 8. Gl. VI. 154. Az a körülmény, hogy a kereskedelmi alkalmazott fizetése nem meghatározott összegben, hanem rendes élelmezésen felül a jövedelem bizonyos százalékában van megállapítva, a kereskedösegédi viszonyt nem zárja ki. Ma. 1902. febr. 26. H. 7. sz. Gl. VI. 155. Kir. kisebb haszonélvezeten alapuló malomüzlet. Kir. kisebb haszonélvezeten alapuló malomüzletben alkalmazott malomvezető hátralékos járandóságai iránt indított ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Mt. 1884. XVII. t.-cz. 183. §. Gl. VI. 156. Művészi működés. Az, aki önálló vállalkozásképpen személyesen teljesítendő művészi működésre meghatározott időre szerződik, nem iparvállalati segéd. C. 1898. okt. 28. I. G. sz. Gl. VI. 158. A Kt. 193. §-ára alapított állandó bírói gyakorlat annak kimondására szorítkozott, hogy a részvénytársaságok szolgálatában álló hivatalnokok által fizetésük iránt indított keresetre nézve iparhatósági előleges eljárásnak helye nincs. C. 1900. okt. 9. 637/v. Gl. VI. 161. Az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a alapján nem minden munkaadó és munkás közötti szolgálati viszonyból felmerülő vitás ügy tartozik az iparhatóság elé, hanem csak valamely iparágnak — ideértve a kereskedést is — gyakorlásával foglalkozó munkaadó és abban alkalmazott munkás szolgálati viszonyából felmerülő ügy. Mt. 1902. ápr. 9. 10.901. GL VI. 163. Az 1848: XVII. t.-cz. 176. §-ában foglalt jogszabály csak azok között nyerhet alkalmazást, akik között az állandó szolgálati viszony tényleg fennállott; de nem alkalmazható akkor, ha a szolgálati viszony meg sem kezdetett, mert a főnök a segédül jelentkezettet nem alkalmazta. D. 1901. jun. 10. G. 75. Gl. VI. 165. Minthogy a munkaadó a közte és a munkása közt létrejött szerződésből kifolyólag az elvállalt kötelezettség nem teljesítése esetőre kötbér czimen kikötött kár megtérítését s e szerint a munkaviszony megszűnéséből keletkezett kártérítést követel, a pert iparhatósági eljárással kell megelőznie. Ko. 1895. II. H. 1. Gl. VI. 166. Ha a felek között nem alkalmazotti szerződés, hanem üzleti szerződés köttetett, mely szerint a fél fizeti a lakbért, a személyzetet, az adót, az övé a berendezés, ha főpinczérnek vagy üzletvezetőnek nevezik is, az e szerződésből felmerült követelés iparhatóság elé nem tartozik. B. 1900. május 25. I. G. 87. Gl. VI. 167. A munkást a munkaadó gyárában ért balesetből származó kártérítési igény nem tartozik azok közé a kártérítések közé, amelyeket az iparhatóságnál kell első sorban érvényesíteni. P>. 1899. decz. 29. I. G. 315. sz. Gl. VI. 168. Óvadék visszaadása irány per nem tartozik a 176. §-ba~ tüzetesen felsorolt ügyek közé. a£. és V. tsz. 1895. jan. Í2. E. Gl. VI. 169. L. m. C. 1902. márcz. 26. 589/900. Gl. VI. 170. Iparossegéd lefoglalt követelésének ügygondnok általi érvényesítése. Mt. 1903. május 6. 15.378. és 15.377. Gl. 172. Azonos: B. 1901. febr. 7. I. G. 282/900. Ha az egyik alp. (horvát-szlavonországi községi ill.) a bíróság előtt csak mint pertárs, a 32. §. alapján perelhető és ha pertársai ellen az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a alapján birói eljárásnak nincs helye és a peres kérdés csak egységesen dönthető el, az ügy a bíróság elé első sorban nem tartozik. C. 1887. márcz. 15. 1106/86. sz. Gl. VI. 173. Az iparhatóság által hozott határozatok érvényének megbirálása nem tartozik a bíróság hatásköréhez éa