Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

16 Polgári perrendtartás 8. §. gazda törvényes októl bocsátotta-e el a cselédet, de nem jön tekintetbe az, hogy az elbocsátás által okozott-e annak és minő kárt, és igy ily esetben a hátralevő időre járó illetmények iránti követelést az 1876:XIII. t.-cz. 119. §-a értelmében a biróság elé utalt kártérítési keresetnek tekinteni nem lehet, az eljárás tehát az 1876:XIII. t.-cz. 115. §-a szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Jogt. mag. II. 11. Kereskedő részéről a fogyasztási adó kezelésére felfogadott üzletvezetőnek a szolgálati viszonyból származó követelése a közigazgatási hatóság elé tartozik. A kereskedősegédi alkalmaztatással létesült szolgálati viszony jogi természetén nem változtat az, hogy a kereskedősegéd a kereskedő czégnek (divat- és kézmüárus czég) más vállalatában a fogyasztási adók kezelésében vett részt. 1903. febr. 4-én 4524/1903. I. M. sz. a.; 1902. évi 19.808/Vni. K. M. sz. a.; 1902. évi 25.034. P.M. sz. a. Gr. IV. 131. Gl. VI. 134. Takarékpénztári könyvvezető által felmondási időre követelt fizetés iránt inditott ügyben az eljárás első sorban az iparhatóság elé tartozik. 1899. jul. 12-én. 24.094/899. I. M. sz. Gr. IV. 132. Gl. VI. 160. Biztositó társaság által volt ügynöke ellen, szolgálati viszony alapján kapott előleg és átalány visszatérítése iránt, inditott ügyiben az eljárás első sorban az iparhatóság elé tartozik. Havi átalány, napidij és provizió mellett állandóan alkalmazott szerzőközeg kereskedősegéd. 1901. június 12-én 49.166/901. I. M. sz. Gr. IV. 133. Gl. VI. 132. és 138. Biztositó társaságnak elbocsátott (évi fizetés mellett alkalmazott) főügynökségi főnöke által a társaság ellen fizetés megtéritése iránt inditott ügyben az eljárás első sorban az iparhatóság elé tartozik. 1901. decz. 18-án. 39.596/901. I. M. sz. Gr. IV. 134. Hazánkban a magán kegyúri jog rendes alakja a dologbeli kegyuraság s ennélfogva minden oly esetiben, a melyben az ebből folyó vagyonjogi vitás kérdések képezik a per tárgyát, ingatlanokra vonatkozó dologi teherről, illetve annak terjedelméről van szó; az 1881 :LIX. t.-cz. 6. §-ának határozott rendelkezése pedig nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy az ily természetű igények eldöntése a kir. törvényszékek mint birtokbiróságok hatáskörébe tartozik. A minisztertanácsnak 1897. évi június 23-án hozott határozata csak annak a közjogi kérdésnek eldöntésére állapitotta meg a közigazgatási hatóságok hatáskörét, hogy keletkezett-e kegyuraság vagy nem, de nem a vitás vagyonjogi kérdésekre nézve. A minisztertanács határozata csak az általa eldöntött concrét esetre mérvadó. (A kir. Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata) Jogt. mag. II. 25. A cselédnek a gazda ellen hátralékos bér iránti követelése a szolgálati viszony megszűnte után sem tartozik a rendes polgári biróságok illetékessége alá. ( Semmi töszéknek 1877. április 11-én hozott teljesülési döntvénye.) Gr. IV. 135. Szőlőimunkás bére iránti követelés a cselédtörvény 115—118. §-aiban kijelölt közigazgatási hatóságok alá tartozik. (Semmitőszék 1878. aug. 4-én 12.271. sz. a. Gr. IV. 136. Gl. VI. 47. A szolgálati szerződés idő előtti felbontása miatt a még le nem szolgált cselédbér iránt támasztott követelés kártérítési követelésnek tekintendő s mint ilyen, az 1876: XIII. t.-cz. 119. §-a szerint birói útra tartozik. Semmitőszék 1878. szept. 11-én 13693. ez. a. Gr. IV. 137. Az 1876:XIII. t.-cz. 119. §-a egybefüggésben véve az előző 58—41. és 53—57. §§-kal, a le nem szolgált időre igényelt bérhátralékra nem vonatkozik, hanem csak a szolgálati viszonyból azonkívül támadható kártérítési igényekre, következőleg az emiitett bérhátralék iránti keresetek a cselédtörvény