Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

14 Polgári perrendtartás 8. §. kintet alá nem esik: ennek folytán a megszorító rendelkezés hivatalból figyelembe veendő és alkalmazandó, mivel a biröság a törvény értelmében köteles határozni, habár arra nem is hivatkoztak. Curia 1900. nov. 29. 1378. sz. Gr. IV. 112. Ezzel ellentétes: Hogy a felperes keresetét az iparhatóság 'határozatának meghozatala után nyolcz nap elteltével, az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a ellenére elkésetten, inditotta, a tárgyaláson nem lévén felhozva, az 1881: LIX. t.-cz. 29. §-a szerint nem vehető figyelembe. C. 1900. decz. 20. 1003. sz. és 1900. deez. 11. 1402. sz. Gr. IV. 113. Az iparossegéd részére a munkaadótól járó és végrehajtás utján lefoglalt segédi járandóságnak, mint követelésnek behajtására a végrehajtási törvény 124. §-a értelmében kirendelt ügygondnok a követelést első sorban nem a biróság, illetőleg az ipartestület békéltető bizottsága előtt tartozik érvényesiteni. Bpesti tábla 1901. febr. 7. G. 282/1900. sz. Gr. IV. 114. Ha a kereskedelmi alkalmazott keresetét nem szolgálati viszonyból, hanem külön megállapodás és megbizásokból remuneráczióra, anyagmegtakaritásból jutalékra, megtakaritott bérre származtatja, ennek a vitás kérdésnek elbírálása az iparhatóság elbírálása alá nem tartozik. Curia 1901. jul. 9. 580. sz. Gr. IV. 115. Gl. 171. Az iparosok és munkások között felmerülő súrlódások, vitás kérdések és igények csak akkor tartoznak az ipartörvény 176. §. szerint első sorban az iparhatóság, illetőleg a 141. §-ban szabályozott békéltető bizottság elé, ha azok magában az ipartörvényben vagy az illető munkarendben vannak szabályozva vagy egyébként ezeknek valamely rendelkezésével kapcsolatba hozhatók; ellenben az iparos által elbocsátott munkásnak az az igénye, hogy az ő javára az iparosnak nyugbérfizetési kötelezettsége megállapittassék és az iparos a már lejárt időre esedékes nyugbér fizetésére köteleztessék, az iparhatóság, illetőleg a békéltető bizottság elé egyáltalában nem, hanem kizárólag polgári perutra tartozik. Curia 1902. márcz. 26. I. G. 589/1902. sz. G VII. k., 385. 1. Gr. IV. 116. A fix fizetés nélkül, csupán provizió mellett alkalmazott ügynök, — tekintet nélkül az alkalmazás állandóságára vagy alkalomszerűségére — nem tartozik az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-ában emiitett segédszemélyek közé s igy az ügynök ellen az ügynöki szerződésből folyó igények érvényesitése iránt inditott keresetet az iparhatósági eljárásnak megelőzni nem kell. Bpesti ker. és váltötsz. 1902. jul. 5. 187. sz. Gr. IV. 117. Az ipartörvény 183. §-a minden megkülönböztetés nélkül kimondván azt, hogy a vasúti vállalatok az ipartörvény rendelkezései alá nem esnek, nem alkalmazható a vasúti vállalatokra az ipartörvénynek az a szabálya sem, hogy az iparosok és munkások közötti viszony elbírálására első sorban az iparhatóság illetékes s hogy az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek joga van a határozat kihirdetésétől nyolcz nap alatt igényeit a törvény rendes utján érvényesiteni. (Budapesti keresk. és váltótörvényszék 1902. okt. 18. E. 281. sz. Gr. IV. 118. A betegsegélyző pénztárak nem tekinthetők a kereskedelmi törvény alapján alakult szövetkezeteknek, vagy más alakzatú kereskedelmi társaságnak, következésképen a betegsegélyző pénztár és az ennek igazgatósága részéről választott pénztárnok és ellenőr közt a szolgálati viszony felmondásának érvényessége felett keletkezett vitás ügyek nem tartoznak az 1884. évi XVII. t.-cz. 141. és 146. §-aiban szabályozott iparhatósági eljárás alá- C. 1902. decz. 16. I. G. 372.