Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

154 Polgári perreiwM'íi nak jelentkezik, egymagában még nem bizonyítja, hogy a magánokirat az 1868 :LIV. t.-cz. 167., 168. §-ai szerint van kiállítva. Szegedi tábla 1899. június 20. G. 92. sz. Gr. IV. 1172. Gl. VI. 920. A fél által valamely jogügyletre vonatkozóan kiállított okirat annak a jogügyletnek rendszerint csak bizonyítéka. Curia 1899. nov. 11. G. 395/99. sz. Gr. IV. 1173. A bíróság szabadon mérlegelheti, az adóslevél kivételével, az olyan okiratnak bizonyító erejét, a melyet az azt kiállító fék tartalmát ismerve, sajátkezüleg aláirt akkor is, ha az okirat nyelvét nem értette s annak tartalma megmagyarázása nincs tanúsítva. Curia 1900. márcz. 22. G. 52. sz. F. V. 345. 1.; Gr. IV. 1174. A kitöltetlen űrlap utólagosan kitöltött tartalmának valóságára nézve a bizonyítás kötelezettsége azt terheli, a ki arra jogot alapit. Curia 1900. szept. 13. I. G. 286. sz. G. VI. 38. 1.; Gr. IV. 1175. A S. E. 73. §-a értelmében meg van ugyan engedve, hogy a perrendtartás kellékeinek megfelelően kiállított okirattal szemben is bizonyittathassék, hogy annak tartalma valótlan, azonban a tartalmilag valódinak bizonyult okirat tartalmával ellenkező' egyidejű vagy megelőző szóbeli megállapodások még bizonyításuk esetén sem vehetők az írásban foglalt megállapodással szemben tekintetbe. Curia 1902. január 16-án. G. 515/901. sz. Gr. IV- 1176. Adósleveleié írni nem tudó fél által, két tanú előtt, kézjegyével ellátott kötelezvény teljes bizonyítékul csak akkor szolgál, ha annak tartalma a kiállítónak a tanuk — tehát nem a hitelező — által magyaráztatott meg. Curia 1873. október 30-án. 9146. sz. a. Gr. IV. 1177. Gl. VI. 923. A minden külső kellékekkel ellátott kötelezvény ellenében is élhet az adós a kölcsön le nem olvasása I tás 167—168. §§. miatt kifogással, csakhogy ekkor ő tartozik a kifogást bizonyítani. Curia 1874. május 12-én 3367. sz. Gr. IV. 1178. Ha a perrendtartás 168. §-ában előirt kellékekkel nem bíró kötelezvényben foglalt összeg leszámítását az adós tagadja, ez a hitelező által bizonyítandó. C. 1875. okt. 21. 8253 sz. a. Gr. IV. 1179. Ha a kötelezvényben kamatok is ki vannak kötve, szükséges, hogy a tanuk arról is tanúskodjanak, hogy az irni és olvasni nem tudó adósnak a kamatok mennyisége is megmagyaráztatok. C. 1876. jan. 27. 181. sz. Gr. IV. 1180. Gl. VI. 927. A kötelezvényre az elhunyt adós örököse által aláirt névaláírásával is ellátott e szó „elismerem", még arra nézve, hogy az e kötelezvényben foglalt tartozásért fizetési kötelezettséget vállalt volna, magában véve bízanyitékul nem szolgál. C. 1876. ápr. 3. 2938. sz. a. Gr. IV. 1181. A pénz le nem számításának kifogása, a minden kellékekkel ellátott adóslevél ellen bizonyítható lévén, erre nézve az eskü általi bizonyítás is helyt foghat. A jogczim hiánya nem oly ok, mely miatt a kötelezvény perrendszerü bizonyító erejét vesztené. C. 1876. ápr. 3. 8042. sz. a. és 1876. decz. 13. 12.145. sz. a. Gr. IV. 1182, Az, ki valamely kölcsön megkötésénél s illetve az adóslevél kiállításánál mint a hitelező megbízottja jár el, ugyanazt az adóslevelet számbavehetö tanuként nem előttemezheti, minélfogva ha az adóslevél kívüle csak egy másik tanú által van előttemezve, az a perrendtartás 167. §. kellékeinek megfelelőnek nem tekintik. C. 1876. szept. 4. 8638. sz. a. Gr. IV. 1183. A perrend szerint teljes bizonyítékul szolgáló kötelezvény ellenében vitatott az a kifogás, hogy az adós annak értékőt meg nem kapta, a kötelezvényt előttemezö tanuk abbeli vallomásával, hogy a kötelezvény kiállítása alkalmával érték nem adatott, bebizonyitottnak nem tekinthető, mert ez nem zárja ki annak