Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. III. kötet (Budapest, 1910-1911)

Polgári perrendtartás 167—168. §§. 151 írni nem tudó tanuk által keresztjegyük tételével előttemezett szerződés, ha annak valódisága tagadtatik, bizonyitékul nem szolgál. 0. 1874. május 15-én 3536. sz. a. Gr. IV. 1139. Nem tekinthető a perrendtartás 167. §-a értelmében kiállított okmánynak ;iz oly okirat, amelyet ejöttemezö két tanú közül az egyik annak általa történt előttemezését határozottan megtagadja, s az, hogy az előttemezés általa történt, más uton sem hizonyittatik be. C. 1875. május 12-én 3705. sz. a. Gr. IV. 1140. Ha valamely jogügylet felett írásbeli szerződés állíttatott ki^ az ezen ügyletből származott igények csakis ennek alapján dönthetők el; ennélfogva a vitatott jogügyletnek tanuk vallomása által bizonyítása helyt nem foghat. C. 1875. június 2-án 4369. sz. a. Gr. IV. 1141. Gl. VI. 935. Ha az okiratot aláiró fél aláírásának valódiságát beismeri ugyan, de tagadja, hogy az okirat nyelvét értené s hogy annak tartalma neki megmagyaráztatott volna, az ily okirat az aláiró ellen bizonyitékul nem szolgál. 0. 1875. október 21. 8250. sz. a. Gr. IV. 1142. Gl. VI. 925. Teljes bizonyító erejű okmány ellenében is megengedendő a főeskü általi bizonyítás oly ténykörülményekre, melyek folytán az adós fizetési kötelezettsége megszűnik. C. 1876. szeptember 21-én 8974. sz. a. Gr. IV. 1143. Ha valamely társulat nevében kiállított okirat ellen az hozatik fel, hogy az azt kiállítók a társulatot terhelő kötelezettségek elvállalá• sár a nincsenek jogosítva, e körülmény a kifogást tevő társulat által bizonyítandó. 0. 1876. november 28-án 10.804. sz. a. Gr. IV. 1144. Ha az írni és olvasni nem tudó fél azt, hogy az okiratot kézjegyével ellátta, beismeri, de tagadja, hogy az előtte felolvastatott és megmagyaráztatott volna, a felolvasás és megmagyarázás megtörténtét az okiratra hivatkozó félnek kell bizonyítania. O. 1877. szept. 13. 8549. sz. a. Gr. IV. 1145. Gl. VI. 928. Az, hogy a kiállító az okirat alaki valódiságát beismeri, nem zárja ki azt, hogy tartalmának valótlanságát, felhozott bizonyítékaival, ki ne mutathassa. 0. 1878. ápr. 10. 3268. sz. a. Gr. IV. 1146. Az okirat bizonyító ereje nem gyengittetik az által, hogy abban az adósnak bizonyos áruszállításra vonatkozó kötelezettségét megállapító nyilatkozata nem írásban, hanem nyomtatásban fejeztetik ki, mi nincs ellenkezésben a törvény szabályaival. C. 1879. május 21. 335. sz. a. Gr. IV. 1147. A szerződő felek akaratnyilvánítását magában foglaló okiratnak, az egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás bizonyítását rendszerint kizáró bizonyító ereje ama védelmet megállapítható feltevésen alapü^ hogy az okirat a felek megállapodásainak fixirozását képezvén, az egyidejű s abban fel nem vett szóbeli megállapodás azért mellőztetett, mivel annak kötelező erőt tulajdonítani nem akartak. Az ily irányú vélelem hiányában azonban az okirattal egyidejűleg kötött szóbeli megállapodástól a kötelező erő megvontnak nem tekinthető. C. 614/81. sz. a. Gr. IV. 1148. Gl. VI. 938. A száraz vagy nedves bélyeggel, u. n. f ac-simile pecsétfel, való puszta nyomás nem tekinthető aláírásnak. C. 500/82. Gr. IV. 1149. Az írásbeli szerződés dacára a szóbeli megállapodások bizonyítása ki nem zárható; és pedig annál kevésbbé oly esetben, midőn nem is az Írásbeli szerződésben foglalt valamely feltétellel ellenkező szóbeli megállapodásnak, hanem csak az okiratban ki nem tüntetett valamely szerződési feltétel kikötésének bizonyítása céloztatik. 0. 841/82. Gr. IV. 1150. Gl. VI. 936. Ha az okirat vagy aláírás hamissága miatt megindított bűnügyi vizsgálat megszüntettetik, az eziránt hozott bűnügyi határozat az okirat vagy